A zsidók génjeiben lehet a hosszú élet titka

Egy izraeli kutató a hosszú élet titkát az askenázi zsidók és leszármazottaik génjeiben keresi, szerinte ugyanis a környezeti tényezőkön kívül a genetikának is jelentős szerepe lehet az átlagosnál magasabb élettartam elérésében. Lehetséges, hogy a jövőben a 120 év egy mindenki számára elérhető életkorrá válik.

A kutatók nagyjából egyetértenek, hogy a környezet és az életmód jelentős szerepet játszik abban, hogy valaki elérje vagy akár meghaladja az átlagos várható élettartamot egy-egy országon belül. A környezeti tényezők, a rendszeres testmozgás és a helyes diéta betartása azonban csak az egyik – igaz, a nagyobb – része a hosszú élet titkának. Megfelelő génállomány hiányában ugyanis igen kevés az esély arra, hogy valaki elérje az Isten által – amúgy büntetésből – kiszabott 120 évet.

Nir Barzilai izraeli kutató szerint az öregedés folyamatában a géneknek igen fontos a szerepük, és csak idő kérdése, hogy ezek a folyamatok valamilyen mesterséges módon visszafordíthatóak legyenek. Barzilai még 1998-ban kezdte a hosszú élettartam genetikai hátterét vizsgálni, a tesztalanyoknak pedig az askenázi zsidókat és leszármazottaikat választotta.

Barzilai ugyanis úgy gondolja, hogy a hosszú élet titka a magas életkort elért askenázi zsidók génjeiben rejlik. Az izraeli tudós reményei szerint egy napon majd olyan gyógyszereket lehet fejleszteni, amelyek a hosszú életért felelős gének működését utánozzák, és ellenállást biztosítanak olyan időskori betegségekkel szemben, mint az Alzheimer-kór, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri betegségek.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy az askenázi zsidók tovább élnének, mint mások. Barzilai azért választotta pont ezt a csoportot, mert egyedülálló a génösszetétele. A genetikusok inkább választanak kutatásuk alanyának olyan izoláltan élő népcsoportokat, mint az izlandiak, az amisok vagy éppen az askenázi zsidók, akik a középkorban egy hirtelen népességcsökkenésen mentek keresztül. Ezek a csoportok azért is számítanak jó alanynak a genetikai kutatások számára, mert egy kisebb számú közös őstől származnak, ez pedig kisebb génállományt jelent. Így kevesebb génvariációt kell tanulmányozni az öregedésért vagy a hosszú életért felelős gének felkutatása során.

Az askenázi zsidók ráadásul még a kulturális tényezők miatt is remek vizsgálati alanyok, ugyanis viszonylag hasonló társadalmi osztályokhoz tartoznak. És mivel az egészségügyi állapot összefüggésben van az oktatással és a jövedelemmel, ezért a hasonló társadalmi státuszú askenázi zsidóknál a kutatás során nem kell külön az eltérő egészségügyi, környezeti tényezőkkel foglalkozni, és jobban lehet összpontosítani a genetikára.

Barzilai szerint a legtöbb ember időskori egészségügyi állapotát 80 százalékban a környezeti tényezők határozzák meg, és csak 20 százalékban a genetika. Az izraeli kutató azonban úgy véli, hogy az átlagosnál magasabb élettartammal rendelkezők esetében a géneknek sokkal nagyobb lehet a szerepük, mint azt eddig gondolták.

(Via Forward)