Szertartásos, szigorú előírásokhoz kötött a zsidó konyha, amelyről sokaknak legfeljebb a sólet és a flódni ugrik be. Nehéz kiigazodni rajta, mi a kóser, mert ami az egyik rabbinak jó, az a másiknak nem.
A boldog békeidőkben, amikor még villamos kanyarodott a Klauzál tér felől a Csányi utcába, szinte egymást érték a kóser helyek a pesti VII. kerületben, pedig klasszikus értelemben nem volt zsidó negyed. A Klauzál téri piac akkor még két részből állt, az egyik felében kizárólag kóser termékeket árultak. Működött egykor a kerületben kóser borkimérés is, ami csak pár éve zárt be, több jó hírű szalámikészítő és hentes, pékségek és cukrászdák, amelyeknek ma már nyomuk sincs. Az omladozó épületek és bezárt üzletek között vezető, Budapest kóser arca elnevezésű séta résztvevői jobb híján az idegenvezető, Bodrogi Eszter – azaz Fűszeres Eszter gasztroblogger – történetei alapján próbálják elképzelni, milyen lehetett a kóser élet, amiről sokaknak legfeljebb a sólet és a flódni ugrik be.
Bodrogi nem részesült vallásos neveltetésben, nyolc éve, felnőtt fejjel döntött úgy a családjával, hogy megtartják a szombatot, és legalább ünnepnapokon kósert esznek. „Szombaton nem főzünk, nem dolgozunk, nem kapcsoljunk fel a villanyt, a telefont sem vesszük fel. Egy idő után nagyon zavaró lett ezeken a napokon csülkös bablevest enni” – mesél a kezdetekről a gasztroblogger, majd hozzáteszi: túlságosan szeretik a hasukat, és nem eléggé vallásosak ahhoz, hogy egész héten a kóser konyha szerint főzzenek.
Pedig egyre több erre a lehetőség. Budapesten jelenleg mintegy 150 családnál van kóser konyha, két éve még csak 50 körül volt a számuk. Ezenfelül még a zsidó szervezetek által fenntartott bölcsődékben, óvodákban, szociális vagy egészségügyi intézményekben is e szerint készítik a hétköznapokon az ételeket. Egyre többeket érdekel a kóser konyha, bővült is az utóbbi időben az ilyen boltok kínálata. Sőt nemrég, a Budapesti Neológ Bét Din fennhatósága alatt, megalakult a Magyarországi Kóser Felügyelet. A négy rabbiból álló felügyelet a Mazsihisz intézményei és taghitközségei számára teljes körű kóser ellátásról gondoskodik, és kósersági bizonyítványokat, hechsereket ad ki. Az alapanyag vagy termék attól lesz ugyanis kóser, hogy a rabbi a pecsétjével hitelesíti.
„Arról, hogy mi a kóser, két zsidó szórakoztatóan és hosszasan képes vitatkozni, hiszen amit az egyik rabbi elfogad, az egy ortodox zsidó számára sokszor nem elég szigorú kategória. Ők a világ minden kincséért sem ennének olyan húst, amin csak neológ rabbi pecsétje áll” – említett Bodrogi egy gyakorlati nehézséget. Sokáig bajban voltak például a budapesti ortodox zsidók, amikor az a főrabbi, akinek a pecsétjét ők elfogadták, visszatért Izraelbe. Pecsét híján lett például egyik napról a másikra kóserből sima pizzéria a Carimama a Kazinczy utcában. Új rabbival persze új pecsét is érkezett.
A cikk folytatása itt található.
