Egyesek szerint az európai zsidóságot az eddigieknél is nagyobb veszély fenyegeti a Közel-Keletről folyamatosan áramló menekültek miatt. A Mazsihisz éppen ezért, sokak döbbenetére ahhoz a magyar kormányhoz fordul védelemért, amellyel egy évvel ezelőtt még éles háborúban állt a Sorsok Háza és a Szabadság téri emlékmű miatt. Tagadhatatlan, a zsidók nehéz helyzetben vannak. Nem elég, hogy bizonyos esetekben tényleges célpontjai a terrortámadásoknak, van, aki még őket vádolja az európai merényletek megrendelésével is.
„Európában a zsidóknak nincs jövője” – jelentette ki Albert Avraham Guigui brüsszeli főrabbi a párizsi terrortámadásokat követően. Brüsszelben a főrabbi kijelentésének idején szinte teljesen megállt az élet a terrorfenyegetettség miatt, a november 21-i szombaton – a náci megszállás óta először – a zsinagógáknak is zárva kellett maradniuk. Annak ellenére, hogy a jelenlegi terrorfenyegetettség szinte egész Európát érintheti, nem a brüsszeli főrabbi az egyetlen, aki szerint ez a helyzet kifejezetten az európai zsidóságra nézve hordoz veszélyeket. Az utóbbi években, főleg Nyugat-Európában jelentősen emelkedett a zsidók ellen elkövetett merényletek száma, a támadók pedig kivétel nélkül a radikális iszlám követői voltak, éppen ezért sokan a mostani menekültválságtól a fenyegetettség növekedését várják.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke például a Kibicnek adott nyilatkozatában arról ír, hogy a zsidóság számára „a terrorfenyegetettség jóval a migránshullám előtt fennállt a szélsőséges iszlám mozgalmak európai megjelenése kapcsán”. Heisler szerint „a terrorfenyegetettség kockázatát kétségtelenül tovább növelte az elmúlt hónapok határokon átívelő, ellenőrizetlen tömegmozgása”. Ezért a Mazsihisz a zsidó közösség önvédelmi képességének javítását szorgalmazza, és ehhez az állam segítségét kérte. „A megváltozott helyzetben különösen fontosnak tartjuk, hogy a magyar kormány megvédjen minden magyar állampolgárt, beleértve a zsidó közösség tagjait is. Ebben szorosan együttműködünk az illetékes belügyi szervekkel, ezzel együtt további biztonsági intézkedéseket szorgalmazunk, ami miatt közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordultunk” – írja a Mazsihisz elnöke.
Hasonlóan látja a helyzetet Ilan Mor, Izrael Állam nagykövete is, aki szerint minden államnak kötelessége megvédeni a polgárait, különösen az ilyen, terrorfenyegetésekkel teli időszakban. „Izrael is ezt teszi nap, mint nap, és a magyar kormány is megvédi az állampolgárait, így a zsidó közösséget is” – mondja a Kibicnek Ilan Mor. Az izraeli nagykövet azonban hangsúlyozza, hogy mindezt nem a kormány dicséretének szánja, csupán tényeket közöl. Ilan Mor azt is kifejtette, hogy az Izrael és Egyiptom határán felépített, 250 kilométer hosszú kerítésre kimondottan a Sínai-félszigeten hemzsegő terrorista csoportok miatt volt szükség, bár elismerte, hogy a kerítés az Afrikából érkező bevándorlókat is távol tarthatja.
„Európa eddig burokban élt, úgy gondolta, hogy soha semmi nem árthat neki, miközben a világ számos más részén rengeteg terrorcselekményt követnek el. Az utóbbi idők eseményei azonban várhatóan felébresztik Európát, amely meg fog változni, elég, ha megnézzük, mi történt Brüsszelben az elmúlt napokban” – magyarázza Izrael nagykövete, hogy miért kell Európának felkészülnie arra, hogy ugyanazzal a fenyegetéssel nézzen szembe, amellyel Izraelnek az elmúlt 67 évben meg kellett birkóznia.
Másképp látja a helyzetet Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő, aki hangsúlyozza, a terroristák nagy része nem a menekültek között érkezik Európába, hanem már itt született. „A magyar kormány elméletileg a gazdasági bevándorlók számának csökkentése érdekében állította fel a kerítést a határra, de az gyakorlatilag a háborús övezetből menekültekkel szemben épült fel.” Tálas azon a véleményen van, hogy míg Izraelben például valóban a terrorfenyegetettség miatt építettek kerítést az egyiptomi határra, addig a magyar kormány egyszerűen csak a menekültek továbbhaladását akadályozza. „A terrorizmussal szemben nem a kerítés a leghatékonyabb megoldás, ehelyett, közös európai fellépésre, közös titkosszolgálatra, hírszerzésre és terrorelhárításra lenne szükség ahhoz, hogy időben kiszűrjék és megakadályozzák a párizsihoz hasonló merényleteket” – magyarázza a biztonságpolitikai szakértő.
Szántó T. Gábor, a Szombat főszerkesztője szerint „az iszlám fundamentalista terror nem válogat”. A hvg.hu-n megjelent cikkében azt írja, hogy „Európa és az USA zsidó, keresztény és muszlim lakossága, vallásosok és szekulárisok, őshonosok és bevándorlók, jobboldaliak és baloldaliak egyaránt ki vannak téve a veszélynek”. Szántó T. úgy véli, hogy „a nyugati világ felelős a menekültügy józan kezeléséért, a humanitárius segítségnyújtásért”, Európa azonban „nem fogadhatja be gazdasági migránsok millióit”. A Szombat főszerkesztője szerint ugyanis „a gazdasági célú európai muszlim bevándorlás lefékezése, a már itt élő csoportok hatékonyabb integrációja és politikai leválasztása a fundamentalistákról” lehet az egyik megoldás a kontinenst fenyegető terror visszaszorítására.
Az európai zsidó közösségek azonban nemcsak elszenvedői, de akár még bűnbakjai is lehetnek a jelenlegi terrorfenyegetettségnek. Amikor például 2003-ban, Isztambulban két zsinagógát robbantottak fel iszlám szélsőségesek, a török közvélemény egy része a zsidókat hibáztatta a 20 halálos áldozatot követelő merényletekért. A legutóbbi párizsi támadások kapcsán is felmerült, hogy a Bataclan klub régebbi zsidó tulajdonosai miatt lett a terroristák célpontja. „”Európa kulturális és nyelvi sokszínűsége miatt nem beszélhetünk egységes európai közvéleményről. Különböző fejlettségű, kultúrájú és attitűddel rendelkező társadalmakról van szó, amelyek eltérően állnak hozzá a zsidósághoz, de még inkább Izraelhez” – mondja Heisler András arról, hogy lehetnek-e a zsidók a terror lehetséges indítékai az európai közvélemény szemében.
A Mazsihisz elnöke ugyanakkor az elmúlt hónapokban megdöbbenéssel tapasztalta, hogy „politikusok többször magyarázták azzal a migránshullámmal járó biztonsági kockázatok növekedését, hogy »Magyarországon jelentős zsidó közösség él és ez célponttá teszi hazánkat«”. Nemrég Huszár Gábor, Szentgotthárd fideszes polgármestere fejtette ki azon nézeteit, hogy a párizsi merényletek hátterében Izrael és „bizonyos üzleti körök” állhatnak, mivel így akarják a keresztény Európát az iszlám ellen hangolni. A polgármester azóta már bocsánatot kért, állítása szerint szerencsétlenül fogalmazott egy vita hevében.
Karsai László történész elképzelhetetlennek tartja, hogy „Európában, és annak főleg nyugati felében a zsidók ellen elkövetett merényletekért a zsidókat tegyék felelőssé”. Szerinte, ha Európában nem élnének zsidók, akkor is lennének merényletek, „csak akkor nem a zsidók lennének az első számú célpontok, hanem a nem-muzulmánok, illetve a nem igazán jó-hitű muzulmánok”.
Szántó T. Gábor úgy gondolja, hogy lassan mindenki számára nyilvánvaló lesz, hogy a mostani merényleteket már nem a palesztin nép felszabadításának ürügyén követték el. „Ezért már nem okolható Izrael politikája, még csak léte sem, amennyiben Európa a vészkorszak után, bűntudatból és a könnyebb megoldást választva, exportálta a zsidókérdést a Közel-Keletre. Ami a szemünk előtt zajlik az iszlám világban, annak szinte semmi, vagy alig van köze Izraelhez” – írja a Szombat főszerkesztője fentebb idézett cikkében.
