„A feketeségem és a zsidóságom kiegészíti egymást”
A héber izraeliták szerint az afroamerikaiak ősi kapcsolatban vannak a bibliai izraelitákkal, és azt vallják, hogy a feketéknek el kell hagyniuk a kereszténységet, és visszatérniük a zsidó hitre. Ma az Egyesült Államokban egy tucat gyülekezet tagja az izraelita közösségnek, és minden zsinagóga 75 és 100 közötti tagsággal rendelkezik. Egyelőre a többségi zsidóság vonakodik befogadni őket.
A héber izraeliták 16 év után választottak új főrabbit a közösség élére. Az afroamerikai vallási irányzat tagjai az új vezetőtől azt remélik, hogy végre a többségi zsidóság is elfogadja őket.
Több száz izraelita gyűlt össze, hogy tanúja legyen a nagy eseménynek: hosszú évek bizonytalansága után végre új vezető került a közösség élére. Ezek az izraeliták azonban, bibliai névrokonaikkal ellentétben nem a sivatagból érkeztek, hanem New Yorkból, Kaliforniából, Pennsylvaniából és Észak-Karolinából. Ahogy a beiktató szertartást sem egy szentföldi sziklás hegy tetején tartották meg, hanem valahol Chicago déli részének a legmélyén.
A közösség új vezetője, egy afroamerikai rabbi, a Dél-Karolinában született Capers C. Funnye már korábban jelentős ismertségre tett szert. Funnye ugyanis Michelle Obama unokatestvére, ráadásul ő volt az első afroamerikai rabbi, aki a Chicagói Rabbitestület tagja lehetett. Egész eddigi életét a faji és vallási határok újraértelmezésével töltötte, prédikációiban ugyanolyan szívesen idézi Malcolm X szavait, mint a Talmudod. „A feketeségem és a zsidóságom kiegészíti egymást” – mondta Funnye rabbi a beiktatási ünnepségen.
A héber izraeliták, akik zsidóságukat a korai fekete nacionalizmusból eredeztetik, majdnem egy évszázadon keresztül a zsidó világ peremén helyezkedtek el. A közösségnek mindeddig csupán két főrabbija volt, az utolsó 1999-ben hunyt el. Az új főrabbi feladata elsősorban az izraeliták egységének megteremtése és a más közösségekkel való kapcsolatteremtés lesz. „Hidakat kell építenünk, magunk között, és más közösségekkel is” – hangoztatta Funnye.
„Az apám ennek a mozgalomnak áldozta az életét. Most meg tudjuk mutatni a világnak, hogy nem hagyjuk veszni ezt az örökséget. Már van egy főrabbink, és végre kiállhatunk magunkért” – mondja Shalem Knaizadek Yeshurun rabbi, akinek apja az egyik első izraelita rabbi volt Brooklynban.
Az izraeliták története 1919-be, Harlembe nyúlik vissza, itt alapította Wentworth Arthur Matthew rabbi az ország egyik első fekete zsinagógáját. A St. Kitts-ről származó rabbi úgy gondolta, hogy az afroamerikaiak ősi kapcsolatban vannak a bibliai izraelitákkal, és hogy a feketéknek el kell hagyniuk a kereszténységet, és visszatérniük a zsidó hitre. Az általa alapított zsinagóga lett a mozgalom központja, innen terjedt el Amerika-szerte, majd pedig más országokba is.
Matthew célja azonban nem csak a fekete amerikaiak megnyerése volt, azt is el szerette volna érni, hogy a többségi zsidóság is elfogadja egyre növekvő közösségét. Kétszer is felvételt próbált nyerni a New York-i Rabbik Tanácsába, de mindkétszer elutasították, mivel egy el nem ismert irányzathoz tartozó izraelita tanár szentelte fel. Az elutasítás másik oka pedig az volt, hogy „a közösségének semmi köze sincs a zsidósághoz”. A mainstream zsidósághoz való csatlakozási kísérletek a későbbiek során sem jártak komolyabb sikerrel. Az 1970-es évek elején végül a többségi zsidóság az elfogadás helyett a változtatás felé terelte az izraelitákat.
Capers C. Funnye például már nem csak az izraeliták rabbiképzésén vett részt, de a chicagói Spertus Intézetben is végzett hebraisztikai tanulmányokat. „Izraelita és egyben zsidó is vagyok” – mondja. „Egyetlen zsidó közösséget sem próbálunk meg utánozni. Nekünk megvan a mi saját közösségünk.”
Ma az Egyesült Államokban egy tucat gyülekezet tagja az izraelita közösségnek, és minden zsinagóga 75 és 100 közötti tagsággal rendelkezik. Funnye hosszú távú tervei között a Karib-térség, Dél-Amerika és Afrika is szerepel. A közösségnek már most vannak zsinagógái Barbadoson, Ugandában, Ghánában és Nigériában. Az új főrabbi azonban ennél jóval többet akar: el szeretné érni még akár a dél-afrikai lemba törzset is.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
