Bölcseink szerint a Luz szimbolizálja a szellemi és a fizikai világ találkozását, és éppen emiatt táplálható egy olyan étkezés segítségével, melynek ideje a szombat kimenetele után, vagyis a szent és profán találkozásakor van.
Luz nem csak egy földrajzi hely, hanem egy csont neve is. Megoszlanak a vélemények, hogy testünk mely részén található, a többségi vélemény szerint a gerincoszlop tetején van. Egy 1879-ben megjelent anatómiával foglalkozó könyv a “Juden Knöchlein” (zsidó csont) néven említi. Sajátos jellemzője, hogy nem porlad el, valamint csak a “királynő elkísérésével” táplálható (Misna B’rurá 300:2).
Ez talán magyarázatra szorul. Szombaton három étkezés kötelező, de van egy negyedik sábáthoz kapcsolódó szeudá is, melynek elnevezése meláve d’málká (a királynő elkísérése). Ezt a lakomát sábesz után tartjuk, figyelve arra, hogy még éjfél előtt fogyasszuk el. Aki teljesíti ezt a micvát, egy plusz csonttal gyarapodik.
Ennek az örvendetes ténynek a feltámadás idején lesz jelentősége, mert a “feltámadás ezzel a csonttal kezdődik”, vagyis azok támadnak fel előbb, akik esznek a meláve d’málká lakomából.
A csont olyan erős, hogy annak idején Hadriánusz császár megpróbált egyet tűz, víz, valamint egy kalapács segítségével tönkretenni, de minden próbálkozása sikertelen volt!
Bölcseink szerint a Luz szimbolizálja a szellemi és a fizikai világ találkozását, és éppen emiatt táplálható egy olyan étkezés segítségével, melynek ideje a szombat kimenetele után, vagyis a szent és profán találkozásakor van.
Az étkezés másik elnevezése: Dávid király lakomája. Dávid tudta Istentől, hogy szombaton kell meghalnia, ezért minden meg- és túlélt sábeszt követően lakomát rendezett, amivel nem csak az új hetet, hanem az életet is méltó módon megünnepelte.