Kristályéjszaka: a legrégebbi német zsinagógát is felgyújtották

Németország legrégebbi zsinagógája ma is áll és látogatható – jóllehet többször lerombolták és újraépítették. A wormsi zsinagóga igazi emlékezethely, olyan kis „emlékkapszula”, melyben az askenázi zsidó történelem számos fontos jelensége megismerhető. A Kristallnacht évfordulóján erre emlékezünk.

A Rajna partján fekvő Worms városát a kelták alapították, egyike Németország legősibb városainak. Az ősi városban áll Németország legrégebbi zsinagógája, melyet 1034-ben építettek, s melyet ifjúkorában (1060 körül) Rasi is látogatott, amikor a városban tanult. 1096-ban a jeruzsálemi Szent Sír felszabadításának vágyától égő első keresztes hadjárat seregei brutálisan legyilkolták az előlük a zsinagógába menekült zsidókat, s lerombolták a zsinagógát. Első újjáépítésére az akkor divatos román stílusban 1175-ben került sor, majd nem sokkal később (1186-ban) egy föld alá süllyesztett mikvét is építettek az épület mellé.

A nagy európai pestisjárányt követő zsidóellenes mészárlások során 1349-ben újra megsérült a menekülő zsidókat befogadó épület – ezt követően 1355-re gótikus stílusban építették újjá. Ennek emlékei az 1615-ös pogrom során pusztultak el, – az ezt követő újjáépítés során 1623-ban építették az épülethez a jesívát befogadó bővítést, amit Rasi zsinagógának neveztek. A következő pusztulás a kilencéves háború során, 1689-ben elszenvedett tűzvész során érte az épületet, melyet ezt követően 1700-ra az újabb korszak stílusában építettek újjá.

Picit nyugalmasabb időszak következett, amit az is jelez, hogy 1849-ben Worms lett az első olyan német város, melynek zsidó polgármestere volt. A közel ezer fős, a helyi társadalomba mélyen integrálódott zsidó közösség a közel kilencszáz éves zsinagógában nem csak közösségi szertartásainak helyszínét, hanem történelmi tudatosságának szimbólumát is látta, ezért az 1920-as évektől a Rasi-kápolnát múzeumként használták, s a képet képeslapon is megjelentették.

1938. november 9-ének éjjelén, a Kristallnachtnak nevezett pogromsorozatban a Nemzeti Szocialista párt tagjai és szimpatizánsai Németország szerte 276 zsinagógát gyújtottak fel és döntöttek romba – köztük az ország legrégibb zsinagógáját Wormsban. Az újjáépítésre 1961-ig kellett várni – de most már nem a korszak stílusát követve, hanem a gótikus korszakot rekonstruálva, felhasználva az eredeti épületből megmaradt köveket is. A zsinagóga ma is zsinagógaként működik, de ugyanakkor múzeumként, történeti helyszínként is látogatható. 2010-ben palesztin terroristák újra megpróbálták felgyújtani a zsidó közösség németországi jelenlétének szimbolikus épületét, de szerencsére támadásuk során sem személyi sérülés nem történt, sem jelentősebb kár nem érte az épületet.

Kapcsolódó cikkek

A Magyar Zsidó Múzeum a leglátogatottabb hazai múzeumok között

2017.10.03.7 év ago
A tavalyi évben a Magyar Zsidó Múzeum a külföldi látogatók körében a második legnépszerűbb múzeum volt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) nemrég közzétett adatai szerint.

Több mint harminc év után újult meg a Magyar Zsidó Múzeum állandó kiállítása

2017.09.15.7 év ago
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár megújult kiállítása bevezeti a közönséget a judaizmusba és annak elemeibe. A jelenlegi kiállítás azonban nem végleges, a jövőben ugyanis jelentősen bővülni fog és folyamatosan meg is újul majd.

Made in Israel, avagy a cionista nemzeti művészet

2015.11.24.9 év ago
A cionista nemzeti művészet kialakítására egy fiatal bevándorló művészekből álló csoport 1906-ban Jeruzsálemben létrehozta a Becalél Művészeti Akadémiát. Követendő szempont volt, hogy a termékek nyersanyaga helybeli, izraeli anyag legyen és lehessen háziipari körülmények között is művelni.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »