Nem tudtunk még jobbat kitalálni a hétnapos hétnél

A különböző vallásoktól eltekintve, szigorúan történelmi szempontból tulajdonképpen senki nem tudja biztosan, honnan ered a hétnapos hét, azzal viszont tisztában vagyunk, hogy nem túl hatékony, mégsem találtunk még ki használhatóbbat. Miért nem tudunk és akarunk megszabadulni a hétfőtől vasárnapig tartó körforgástól?

Valójában annak, hogy hét napos hetet számolunk, semmi gyakorlati értelme nincsen. Nagyon ritkán esik egybe a logikailag felépített és kiszámolt hónapok számozásával, és nincs semmi köze az idő mérésére használt 60-as alapú másodperc-, perc- és óraszámításunkhoz.

Vallástól és naptárhasználattól függetlenül a világ nagy része a hétnapos hetet használja. A zsidók, akik holdnaptár szerint élnek, amely 12 vagy 13 hónapból áll, ugyanúgy hétfőtől vasárnapig számolnak, mint a bahái hittel élők, akik a tavaszi napéjegyenlőséget tekintik az év első napjának – igaz,a bahái napok napnyugtakor kezdődnek,de a mágikus hetes szám megmaradt.

Az eredetéről igazából nem sok mindent tudunk: az általánosan elfogadott vélekedés jelenleg az, hogy Kr. e. 6. század környékén vagy a babilóniaiak, vagy a zsidók vezették be először – valószínűleg egyébként a mai Irak területén élő babiloni társadalom volt az értelmi szerző, ugyanis az ő mitológiájukban a hetes szám szentként szerepelt.

Babilóniában ebben az időszakban elég sok zsidó raboskodott, így történészek feltételezik, hogy ők is innen építették bele a hetet mitológiájukba. A birodalom hatalmasnak és befolyásosnak számított ekkoriban, így hamarosan a görögök, az indiaiak, a kínaiak és a perzsák is átvették a hétnapos hét fogalmát.

A teljes cikk itt olvasható.