Európának el kell fogadnia, a menekültek itt fognak maradni, állapította meg György Péter esztéta a Kettészakadt ország című beszélgetésen a Bálint Házban. Szerinte a 400 millió lakost számláló Európa fel tud szívni 4 millió menekültet. Úgy vélte, meg kellene tanulnunk az ideérkező emberek kultúráját, és tudomásul venni, hogy az integráció igenis konfliktusokkal jár együtt.
Kettészakadt ország, önmagunk revíziója címmel rendezett beszélgetést a Bálint Ház, György Péter és Pikó András részvételével. Mindketten elemezték a média öngerjesztő folyamatait, és megállapították, hogy a magyar társadalom végletes kettéosztottságát a média tovább erősíti ahelyett, hogy az átmeneteknek és a józan középnek hagyna nagyobb teret. Pikó András elismerte a médiumok felelősségét, ugyanakkor úgy látta, ez egy ördögi kör, mert a médiát fogyasztók igénylik a jó-rossz, szövetséges-ellenség ellentétpárokra épülő műsorokat, híreket. Szerinte a szemléletváltás a nézők, hallgatók jelentős csökkenésével járna mindenhol, és csak hosszabb távon lehetne eredményeket elérni.
György Péter szerint nagyon sok a bizonytalan identitású ember a magyar társadalomban, és a polarizált világszemléletű műsorokat azért kedvelik, mert ezeket fogyasztva azt érezhetik, nincsenek egyedül. „Ugyanakkor borzalmasan kártékony ezt a mentális állapotot rögzíteni”, tette hozzá. Szerinte egyébként a fiatalok egy részéhez kevésbé szivárog le a kölcsönös gyűlölködésre épülő, hiszterizált magyar kultúra, mert nem a klasszikus médiumokat fogyasztják.
Ezek után Pikó András feltette a kérdést, vajon a kivándorlásnak lehet-e köze ahhoz, hogy sokaknak elege van a két részre szakadt Magyarországból. György Péter szerint ez is lehet egy ok, de az anyagi problémák sem elhanyagolhatóak. De nem ad maradásra okot Budapest kulturális állapota sem, az esztéta úgy vélte, a kortárs városi kultúra teljesen marginalizálódott. „A bulinegyed még nem kulturális felvirágzás”, tette hozzá.
Pikó szerint a viselkedésünkben is megnyilvánul a kettéosztottság. „Gondoljunk csak a közlekedésre, hogy milyen durvák vagyunk egymással, itthon minden téren virágzik a betartás kultúrája.” Pikó hozzátette: nincs egyértelmű morális iránytű, nem tudjuk, mi a helyes, erkölcsös viselkedés, nincs ebben megerősítés sem az egyháztól, sem híres emberektől, sem a politikai elittől. György Péter úgy vélte, a szóhasználat olyan durva, hogy kriminalizálódik a politikai retorika. Szerinte az idegengyűlölet politikai szintre emelése menthetetlen, és tűrhetetlennek tartotta azt is, hogy a kormányoldal a cigányságról is tett efféle nyilatkozatokat az utóbbi időben. Ugyanakkor kiábrándultan nyilatkozott a magyar ellenzékről is. „Ezek az emberek nincsenek, nem voltak ott, ahol kellett volna. Túl vagyunk azon az illúzión, hogy ezektől lehet valamit remélni. Ettől az ember megnyugszik, tudja, mi a dolga. Nem kell olyanokkal beszélni, akik gyávák, és nem csinálnak semmit”, mondta az ellenzék az utóbbi hónapokban alig tapintható menekültpolitikájával kapcsolatban.
Pikó feltette a kérdést, vajon van-e kilépés ebből a helyzetből, át lehet-e vágni a törésvonalakat. György Péter Tábor Ádám Váratlan kultúra című könyvére hivatkozva úgy vélte, hogy mindig van olyan hely a kultúrában, amelyet nem ismerünk, ezért sosem tudjuk megmondani, mit hoz a jövő. Szerinte a mai magyar pártok felett eljárt az idő, ezért ő személyesen inkább arra törekszik, hogy megtanítsa az embereket arra, hogy az életükben képesek legyenek autonóm döntéseket hozni.
Véleménye szerint nem létezik dezintegratív, vagyis olyan nemzetállam, amelyben csak a középosztály a nemzet része, holott Magyarországon ma ez a helyzet. „Ez az állapot alakult ki egyébként azok az országokban is, ahonnan az emberek most százezrével menekülnek. Magyarország ebből a szempontból ugyanilyen”, jelentette ki.
Az est folyamán szó esett még a menekültkérdésről is. „A cunami, az cunami. Hiába próbálkozunk, meg fog történni, a menekültek be fognak ide jönni”, mondta az esztéta. Szerinte a 400 millió lakost számláló Európa fel tud szívni 4 millió menekültet. Úgy vélte, meg kellene tanulnunk az ideérkező emberek kultúráját, és tudomásul venni, hogy az integráció igenis konfliktusokkal jár együtt. „Annak idején az ortodox zsidóknak azért kellett neológgá válniuk, mert idegenek, elviselhetetlenek és taszítóak voltak”, vont párhuzamot a zsidók helyzete és a jelenlegi menekültek között. György Péter úgy vélte, a mai európai kultúra arról szól a legtöbb ember számára, hogy tudunk-e kényelmesen, kasmírpulóverben sétálgatni Észak-Olaszországban anélkül, hogy bármi megzavarná a nyugalmunkat. „Ezzel szemben a felvilágosodás, amelyre az európai kultúra épül, tanulást jelent, az idegenek megtanulását.”
