A nagy dzsihádkeltető – az Iszlám Állam titkos háborúja

Egyre durvább háborút vív az egyiptomi kormány az izraeli határvidéken. A halálos áldozatok száma nem igazán ismert, különböző források ezerötszáz és háromezer fő közé teszik. Izrael már elgondolkodott, hogy csapást is mérjen a határvidékre, pláne, hogy az egyik terrorszervezet időközben csatlakozott az Iszlám Államhoz és kivégezte első külföldi túszát, a horvát Tomislav Szalopeket.

Az Iszlám Állam sinai provinciája

Ellentétben az egyiptomi hadsereggel, mely katonai doktrinaként ellenségeket próbál meg azonosítani és elpusztítani a Sínai-félszigeten, a legnagyobb terrorszervezetté emelkedett Ánszár Ál Bájt Ál Mákdísznak magasabb ambíció is vannak a puszta dzsihádnál. 2013-tól kezdve törvénykeznek a térségben, bevezették a Sáríja törvénykezést a falvakban. Ellentétben pedig a polgári és a törzsi törvényekkel a dzsihadisták törvényére, mely a sáríja szó szerinti értelmezéséből indul ki minden elmondható, de az nem, hogy korrupt. És bár a nyilvános kövezések, ostorozások és lefejezések megjelentek a Sínai-félszigeten, a lakosság jelentős része nem utasítja el annyira, mint amennyire a kormányzat azt szeretné – a semmihez képest ugyanis ez is valami. Nem véletlenül jelentek meg Kairóban a különböző törzsek sejk asháriai és biztosították a kormányt a támogatásukról – egyszerűen forró lett a lábuk alatt a talaj, miután a magát immár sínai provinciának nevező szervezet, beígérte nyilvános kivégzésüket.

Az Ánszár Ál Bájt Ál Mákdísz szervezet 2014-ben csatlakozott az Iszlám Államhoz, ami elsősorban PR fogásnak tekinthető, de a céljuk deklaráltan a félsziget leválasztása és a kalifátus kikiáltása. A horvát olajmunkás lefejezése is elsősorban a médiának szólt, hogy ott üssék a Sziszi kormányzatot, ahol az a legjobban fáj nekik – a belbiztonságnál, a turizmusnál. Tekintve pedig, hogy Egyiptom gyakorlatilag megszűnik államként funkcionálni a határvidéken, a törvényt hozó szélsőségek elég komoly népszerűségnek örvendenek.

Olyan komolynak, hogy dacára a két éve tartó hadműveletnek, kijárási tilalomnak, valamint annak, hogy Izrael engedi, hogy a vadászgépektől kezdve a tankhadosztályokig bármi vonuljon a határon és nyíltan egyeztet az egyiptomi katonai vezetéssel – a szélsőséges sejteket egyáltalán nem sikerült felszámolni. Sőt.

Nem a Hamász

A szélsőséges terrorsejtek akciója egyébként meglepő módon még össze is hozhatja a Sziszi-kormányt és a Hamászt, bár 2013-ban a Hamász is ellenségként azonosította a puccsal kormányra kerülő ezredest. A közeledés azért elképzelhető, mert azok a szélsőségesek, akik most Egyiptomban szerveznek államot a Hamásznak, éppolyan konkurenciái, mint a szekuláris katonai kormánynak.

Ha az egyiptomi hadseregnek nem sikerül felszámolnia a palesztin dzsihadistákból is szerveződött Iszlám Államot a Sínai-félszigeten, akkor ők előbb-utóbb haza fognak menni, hogy Gázában is kikiáltsák a kalifátust, ezt pedig a Hamász is igyekszik minden eszközzel elkerülni. Már vérbe fojtja a kalifátust követelő szervezetek tüntetéseit a területein. Azért nagy összeborulást ne képzeljünk el: jelenleg Gázában azért van humanitárius krízis, mert az alagutakat megsemmisítette az egyiptomi kormányzat és nem engedi újraépítésüket.

A jövő

Egy nyugalmazott állambiztonsági vezérezredes a kérdésemre elárulta, a kormány tömeges kitelepítésekben látja a probléma megoldását, mely az összes nagyvárost érintené a területen, körülbelül 700 ezer embert. Ezt az értesülést kormányoldalról nem erősítették meg, de nem kizárható. A kérdés az, hová kerülne, milyen városokban szívódna fel ennyi ember és hogyan lehetne kiszűrni, hogy közéjük dzsihadisták szűrődjenek.

A beduin aktivisták szerint a hadseregnek elsősorban a helyi lakosok bizalmát kellene visszanyernie, például azzal, hogy visszaállítják az immár két éve rapszodikusan működő állami szolgáltatásokat, mint például a víz és az áram, illetve a törvénykezés. Ebbe az irányba azonban semmi sem mutat, konkrétan hírzárlat van arról, mi zajlik az övezetben. Én is csak találgattam, aztán aktivistáktól kaptam néhány fényképet, amin egyiptomi katonák pózolnak égő beduin falvak előtt.

Ami bizonyos, hogy a bombamerényletek nem fognak egyhamar abbamaradni Egyiptomban. Azzal pedig, hogy a Sínai-félsziget dzsihadistái csatlakoztak az Iszlám Államhoz, a célpontok kiszélesedése is várható. Leszámítva az olasz konzulátus elleni bombamerényletet, a Sínai-félsziget dzsihadistái katonai és rendőri célpontokat támadtak. Eddig.

A teljes cikk itt olvasható.