A miskolci zsinagóga 2013 októbere óta nem működik, ugyanis a tartóoszlopai süllyedni kezdtek és életveszélyessé vált az épület. A zsinagógát 1861 és 1863 között építették Ludwig Förster tervei alapján hazai romantikus stílusban, neogótikus elemekkel. Legközelebbi építészeti rokonai a Bécs leopoldstadti és a bécsújhelyi imahelyek.
Fontos újításnak számított a korban, hogy az épületben öntöttvas tartóoszlopok állnak, amelyek a női karzat alátámasztására szolgáltak, és 2013-ban ezek kezdtek el süllyedni, feltehetőleg a zsinagóga melletti téren kialakított mélygarázs miatt.
A templomon belül karzat is épült az orgona számára, de azt később erre a célra nem használták, mert vitát szült a hitközségen belül. 1846-ban Sátoraljaújhelyen harminc rabbi alkotta gyűlés mondta ki az egyházi átkot a miskolci rabbira, 1870-ben az ortodoxok új imaházat alakítottak és rabbisági per során folyamodtak a zsinagógáért. 1875-ben végül újra egyesült a hitközség neológ és ortodox ága, és a templom végül ortodox szabályok szerint lett kialakítva.
A II. világháború után ez az egy zsinagógája maradt meg épségben a miskolci hitközségnek, de ez is nagy pusztuláson ment keresztül. A templomot önkéntes munkával állították helyre.
A hitközség reménykedett benne, hogy 2014-re, a holokauszt 70. évfordulójára, sikerül felújítaniuk a zsinagógát, de a rekonstrukció több milliárd forintba kerülne, és a miskolci önkormányzat nem tud ekkora anyagi támogatást adni. A zsinagóga melletti földszintes házsorban működik egy imaterem, itt tartják az istentiszteleteket, az udvaron belül pedig több tábla is őrzi az I. és II. világháború áldozatainak névsorát.
