Miskolc: működő hitközség használhatatlan zsinagógával
A miskolci zsinagóga 2013 októbere óta nem működik, ugyanis a tartóoszlopai süllyedni kezdtek és életveszélyessé vált az épület. A zsinagógát 1861 és 1863 között építették Ludwig Förster tervei alapján hazai romantikus stílusban, neogótikus elemekkel. Legközelebbi építészeti rokonai a Bécs leopoldstadti és a bécsújhelyi imahelyek.
Fontos újításnak számított a korban, hogy az épületben öntöttvas tartóoszlopok állnak, amelyek a női karzat alátámasztására szolgáltak, és 2013-ban ezek kezdtek el süllyedni, feltehetőleg a zsinagóga melletti téren kialakított mélygarázs miatt.
A templomon belül karzat is épült az orgona számára, de azt később erre a célra nem használták, mert vitát szült a hitközségen belül. 1846-ban Sátoraljaújhelyen harminc rabbi alkotta gyűlés mondta ki az egyházi átkot a miskolci rabbira, 1870-ben az ortodoxok új imaházat alakítottak és rabbisági per során folyamodtak a zsinagógáért. 1875-ben végül újra egyesült a hitközség neológ és ortodox ága, és a templom végül ortodox szabályok szerint lett kialakítva.
A II. világháború után ez az egy zsinagógája maradt meg épségben a miskolci hitközségnek, de ez is nagy pusztuláson ment keresztül. A templomot önkéntes munkával állították helyre.
A hitközség reménykedett benne, hogy 2014-re, a holokauszt 70. évfordulójára, sikerül felújítaniuk a zsinagógát, de a rekonstrukció több milliárd forintba kerülne, és a miskolci önkormányzat nem tud ekkora anyagi támogatást adni. A zsinagóga melletti földszintes házsorban működik egy imaterem, itt tartják az istentiszteleteket, az udvaron belül pedig több tábla is őrzi az I. és II. világháború áldozatainak névsorát.
Még több Kibic
Fotókiállítás nyílik a 205 éves kővágóörsi zsinagógáról
Grinberg Daniella fotóiból a salföldi Káli Fecske Galériában.
Egy padláson bukkantak rá Erdély egyetlen fazsinagógájának maradványaira
A budapesti zsidó múzeum három munkatársa tavaly nyáron azt a feladatot kapta, hogy rakjon rendet az intézmény padlásán, de a munka hihetetlen eredménnyel járt. Megtalálták annak a XVIII. századi fazsinagógának a darabjait, amelyet 1911-ben Löwy Ferenc rabbi „Erdély legrégebbi zsidó templomaként” azonosított. E maradványokból nyílt kiállítás múzeumban.
Egy Magyarországon egyedülálló fazsinagóga maradványai a Zsidó Múzeumban
Az írás a falon – Mikdás Meát címmel nyílik a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár új tárlata, amelynek fókuszában Náznánfalva fából épített zsinagógájának maradványai állnak.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
