Az i. e. második századból származó nekropolisz Heródes császár korában vált a Jeruzsálemen kívüli legfontosabb temetkező helyül. Az UNESCO idén júliusban ismerte el a jelentőségét, és vette fel a Világörökségeink közé.

A Haifa közelében elhelyezkedő Bét Shearim az antik kor legnagyobb zsidó temetkező helye volt: harminc barlang összefüggő, városszerű rendszere rengeteg kősírt, szarkofágot, fából, ólomból, és agyagból készült koporsót rejt magában, melyeken kb. háromszáz arámi, héber és görög felirat található.

A jeruzsálemi Talmud szerint Rabbi Yehuda Ha Nassi, a Misna szerkesztője, a vallási bíróság, azaz a szanhedrin vezetője, Judea római megszállása alatti legfontosabb vezetője is itt lelte végső nyugalmát.

A nagy rabbi sírjának a közelében ezek után mások is akartak sírhely maguknak – amit persze az is fokozott, hogy a rómaik megtiltották a zsidóknak, hogy Jeruzsálemben, az Olajfák hegyén temetkezzenek. A rómaiak ellen vívott reménytelen küzdelem végül az i.sz. negyedik században a környező zsidó városok elnéptelenédéséhez vezetett, és ezzel együtt a temetkezési hely is hosszú évszázadokig feledésbe merült.

Bét Shearim történelmi, kulturális jelentősége vitathatatlan, azonban az UNESCO elismerése mégis 13 évet váratott magára: a szervezet 39-dik bonni konferenciáján, idén júliusban vették fel a világörökségi helyszínek közé.

Izraelben tehát immáron kilenc UNESCO nevezetességet látogathatunk meg: a Massada erődöt, Akkó történelmi óvárosát, a fehér város Tel-Avivot, a Bahaii kerteket, a Negev sivatag tömjénútját, a Nahal Me’Arot barlangrendszert, a Beth Guvrin barlagokat, a bilbiai ásatások helyszíneit (Meggido, BerSheva, Hazort) valamint a „legújabb” csodát, a Bet Shearimot.