A holokausztról és a zsidóságról tanulhatnak a pedagógusok

A Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésén kiderült, hogy Magyarországon nem fokozódott a zsidó közösségre leselkedő veszély, a migrációs helyzet azonban a magyarországi zsidóságot is érintheti. A kormány ugyan nem tekinti Hóman Bálintot olyan példaképnek, akinek emlékművet kellene állítani, de személyének megítélésében inkább az MTA állásfoglalását kérik.

Államilag finanszírozott továbbképzésen tanulhatnak a holokausztról, illetve a zsidóságról a pedagógusok a jövőben – közölte a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára a Zsidó Közösségi Kerekasztal ülése után. Latorcai Csaba újságíróknak elmondta: az egyeztetésen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ismertette a holokauszt és a zsidóság megjelenítését a köznevelési tananyagban. Elmondása szerint régóta gyümölcsöző a kapcsolat a zsidó közösség és a minisztérium között, hiszen a zsidó közösségek által létrehozott munkacsoporttal közösen alakították ki az Emmi szakemberei a Nemzeti Alaptanterv vonatkozó részeit, illetve a tankönyvfejlesztésben is részt vett a munkacsoport.

A megbeszélésen áttekintették a magyarországi zsidó közösség biztonsági helyzetét. A Belügyminisztérium arról tájékoztatta a kerekasztal résztvevőit, hogy Nyugat-Európától eltérően Magyarországon nem fokozódott a zsidó közösségre leselkedő veszély, ugyanakkor az a migrációs helyzet, amibe Magyarország került, érintheti a magyarországi zsidóságot – tette hozzá Latorcai Csaba. Ezért az elmúlt hónapokban intézményes együttműködést alakítottak ki az érintett hatóságok, szervezetek, a Belügyminisztérium és a magyarországi zsidó közösségek vezetői között – tette hozzá Latorcai Csaba.

A kerekasztalon tárgyaltak az elhagyott zsidó temetők rekonstrukciójára vonatkozó kormányzati elképzelésekről. Latorcai Csaba elmondása szerint Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter „ígéretet tett arra, hogy a kormány soron következő ülésén megtárgyalja az ehhez szükséges források biztosításáról szóló előterjesztést”, és a nyílt pályázati folyamat részleteit.

Újságírói kérdésre válaszolva beszélt Latorcai Csaba Hóman Bálint Székesfehérvárra tervezett szobráról. Hangsúlyozta, hogy a szoborállítást civilek kezdeményezték, az Igazságügyi Minisztérium adott ugyan rá támogatást, de kormányzati döntés nem volt mögötte. A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy a megbeszélésen mind Lázár János, mind Balog Zoltán – tolmácsolva a kormány valamennyi tagjának az álláspontját – kijelentette, hogy nem tekintik Hóman Bálintot olyan példaképnek, akinek emlékművet kellene állítani. Ugyanakkor azt is jelezték, hogy Hóman Bálint személyének megítélése nem politikai, hanem történettudományi kérdés, így a kormány fontosnak tartaná, hogy a Magyar Tudományos Akadémia állást foglaljon Hóman Bálint történelmi és közéleti tevékenységével kapcsolatban.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke erre reagálva úgy fogalmazott: „megértettük, amit a két miniszter mondott, és azt is megértjük, hogy nem a kormány kezdeményezte ezt a szobrot, mégis úgy gondoljuk, hogy a kormánynak valamilyen módon, ha nem is formálisan, de felelősége, hogy Magyarországon egy ilyen embernek ne legyen szobra”. Hozzátette: változatlanul ezt kérik a kormánytól. A megbeszélést értékelve Heisler András kiemelte, hogy „maradéktalanul elégedettek” a kormánynak a temetők a karbantartására, felújítására készített „nagy ívű” tervével, amelynek elkészítésekor figyelembe vették a zsidó szervezetek korábbi javaslatait is.