Jeruzsálem, az erőszak szent városa

1956 tavaszán egy idős hölgy olyan erősen elköhintette magát, hogy kiesett a műfogsora. A műfogsor pont az izraeliek uralta Nyugat-Jeruzsálem és a jordán fennhatóság alatt álló Kelet-Jeruzsálem között fekvő semleges szakaszra esett, ezért egy francia, egy izraeli és egy jordán tiszt együttes fellépése kellett ahhoz, hogy a hölgy visszakapja a fogsorát. Ez a történet kiválóan illusztrálja az első arab-izraeli háború következtében Jeruzsálemben kialakult abszurd helyzetet. És bár a két városrész 1967-ban egyesült, a Kelet-és Nyugat-Jeruzsálemet elválasztó fal lebontása korántsem hozta el a békét a szent városba.

A zsidó, a keresztény és az iszlám vallás által is szent helyként tisztelt Jeruzsálem a 20. században – a korábbi évezredekhez hasonlóan – többször is gazdát cserélt. A település 1917-ben az Oszmán Birodalomtól került brit fennhatósága alá. A második világháború után a városban megszaporodtak az erőszakos cselekmények, és a meggyengült Brit Birodalom kezéből teljesen kicsúszott az irányítás. Végül az ENSZ-re bízták, hogy döntsön a terület további sorsáról. A világszervezet közgyűlése 1947. november 29-én fogadta el a Palesztina felosztásáról szóló, Jeruzsálemet corpus separatumnak nyilvánító, a várost nemzetközi igazgatás alá helyező határozatot.

Zsidók imádkoznak a Siratófalnál az 1920-as években

A tervezet felkorbácsolta az indulatokat. Az arabok és zsidók közötti összecsapások már a határozat elfogadását követő napon megkezdődtek. Az ENSZ-küldöttség 1948. május elején érkezett meg Jeruzsálembe, hogy érvényt szerezzen a közgyűlési határozatnak, ám a harcoló felek ekkor már nem vettek róluk tudomást. David Ben-Guiron május 14-én bejelentette Izrael állam megalakulását, mire válaszul másnap – a britek távozásával egy időben – Egyiptom, Irak, Transzjordánia (1949-től Jordánia), Szíria és Libanon összehangolt támadást indítottak a fiatal zsidó állam ellen.

Jeruzsálemben heves harcok folytak az izraeli és transzjordániai csapatok között, de a várost egyik hadsereg sem tudta elfoglalni, így a felek már 1948. november végén tűzszüneti megállapodást kötöttek. Ezzel lényegében kialakult a várost közel két évtizeden át kettészelő határvonal. Kelet-Jeruzsálem az óvárossal együtt Transzjordánia (Jordánia), Nyugat-Jeruzsálem pedig Izrael fennhatósága alá került. Bár 1949 decemberében az ENSZ újabb határozatban szólította fel a feleket a város elhagyására a nemzetközi irányító testület felállítása érdekében, már nem volt visszaút. Az 50-es évek végére a világszervezet és a nyugati közvélemény is belátta: minden igyekezet hiábavaló.

Arab katonák Jeruzsálemben, 1948 májusában

A háború alatt mindkét városrész lakosságának etnikai összetétele jelentősen megváltozott. A jordán fennhatóság alatt álló óváros zsidó negyedének kétezer lakóját kitelepítették, és a Nyugat-Jeruzsálemben élő mintegy harmincezer arab is kénytelen volt elhagyni otthonát.

A határvonalat egy rosszul kihegyezett ceruzával rajzolták meg, így jöhetett létre a két városrész között fekvő semleges, romos terület, a senki földje. Aki a pár méter széles sáv közelébe merészkedett, az életét kockáztatta, a határt ugyanis jordániai orvlövészek felügyelték. Tony Kollek, az 1965-tól Jeruzsálem élén álló, magyar származású polgármester keserűen összegezte tapasztalatait: „Alig volt olyan hónap, hogy valakit nem öltek vagy sebesítettek meg a határon, vagy legalább ne dobták volna meg kővel. Amikor felpanaszoltuk az eseteket a jordániai hatóságoknál, bocsánatkérően csak annyit mondtak: ‘Az egyik katona megőrült.'”

Szögesdrótakadály a két városrészt elválasztó határon

A határ mentén betonfalak és szögesdrótok sorát húzták fel, és mindkét oldalra több ezer aknát telepítettek. Mindössze a keresztény papságnak, a diplomatáknak, és a szerencsésebb turistáknak volt lehetősége átjutni az egyetlen határátkelőn, az ún. Mandelbaum-kapun. Bár a fegyverszüneti egyezmény értelmében az izraeliek szabadon látogathatták volna a Siratófalat, Izraelnek pedig biztosítania kellett volna, hogy a Betlehembe vezető főutat használhassák a jordánok, egyik fél sem tartotta be a megállapodást.

(A cikk folytatása itt található.)

Még több Kibic

Sárga szalagok lepték el Budapestet a Gázában fogva tartott izraeli túszokra emlékezve

2024.10.08.4 hónap ago
A Kidma október 7-i akcióját virágültetés és zsidó civil szervezetek által rendezett éneklős, táncos flashmob követte a Vörösmarty téren. Az izraeli áldozatok neveit olvasták fel a Dohány zsinagóga előtt.

Mintha október 7. után a magyar zsidó közösséget egy buborékba zárták volna be

2024.10.04.5 hónap ago
Jobbra tolódott-e a hazai zsidóság az október 7-i támadást követően? Szükség lenne-e a gázai palesztinok helyzetével is foglalkoznia a zsidó médiának? Ilyen ez ehhez hasonló kérdéseket jártak körül egy úgy programsorozat első eseményének résztvevői az Aurórában, ahol Schönberger Ádám Surányi Ráchel és Gerő Márton szociológusokkal beszélgetett.

Olyan mértékű az antiszemitizmus Európában, amelyre az EU létrehozása óta nem volt példa

2024.09.17.5 hónap ago
Mairead McGuinness uniós biztos szerint a büntetőjog eszközeivel kell fellépni az antiszemita cselekedetek elkövetőivel szemben.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »