Izraelben az elmúlt hetekben több merényletet is elkövettek zsidó vallási szélsőségesek. A mozgalom tagjai az izraeli társadalom gyenge pontjait célozták meg, így akarják káoszba dönteni az országot.
Néhány héttel ezelőtt a ciszjordániai palesztin Duma falujában szélsőségesek felgyújtottak két házat. A tűzben egy palesztin kisbaba meghalt. A falakon „price tag” árcédulázó graffitiket találtak, melyből a hatóságok egyből tudták, szélsőséges izraeliták követték el a merényletet. A zsidó szélsőségesek egyébként nemcsak a palesztinokat, de a Ciszjordániában illegálisan létrehozott telepek kiürítéséért felelős hatóságokat is támadják.
Ezeket a merényleteket és magát a csoportot is Árcédulának, „Price-Tag”-nek nevezi a közvélemény.
A Sin Bétnek, az izraeli belbiztonsági szolgálatnak tavaly óta egy újfajta pusztító betegséggel kell megbirkóznia, erőszakos és visszataszító fenyegetéssel, mely minden eddigi elődjét fölülmúlja. Olyan zsidó fiatalok csoportjáról van szó, akiket egy fanatikus, anarchista, anticionista ideológia fűz össze. Alapvető céljuk, hogy elpusztítsák – az ő szavaikkal élve – „a cionisták államát” és helyette létrehozzanak egy szent királyságot. A Sin Bét terrorszervezetként tekint a csoportra, mely szándékaival és céljaival az izraeli társadalom alapjait ássa alá.
A dumai gyilkosság jól szemlélteti a csoport ideológiai felfogását és működési elvét. A palesztin családra mért merénylet nem bosszú volt. Szándékosan ellenségeskedést akartak vele szítani a közösségek között, lángba akarták borítani az egész régiót, hogy ezzel leszámolhassanak a cionista rezsimmel, ami a meglátásuk szerint „késlelteti a megváltás bekövetkeztét”. Hogy elérjék a céljaikat, a szélsőséges csoport tagjai képesek feláldozni a saját életüket és nem riadnak el a gyilkosságtól sem. Egy kis csoporttal állunk szemben, ami forradalmi tervei részeként különösen véres terrortámadásokat hajt végre.
Nem ismerik el a rabbinikus hatóságokat, ugyanakkor a rabbik sem értenek egyet az ideológiájukkal. Mindössze pár tucat fiatalról van szó, néhányuk még nem is nagykorú, a legidősebbek 22 és 23 évesek. Az ország különböző részeiből érkeztek, nem köti őket össze különösebb dolog, csupán az, hogy mind elhagyták a családjukat, kiléptek az iskolából és Júdea vagy Szamaria hegyes vidékein élnek. Nincs állandó tartózkodási helyük, napi rendszerességgel egyik helyről a másikra vándorolnak. Bevetési elveiket a bnei braki Mose Obrah írása foglalja össze, aki részt vett a tabghai Kenyérszaporítás-bazilika felgyújtásában. Az izraeli társadalom gyenge pontjait célozták meg, így akarják káoszba dönteni, majd teljesen megsemmisíteni az országot.
(A cikk folytatása itt található.)