Izrael magyar arca – Köztéri tárlat az Új Kelet címlapjaiból

Történelmi események és életképek – izraeli és magyar szemmel címmel szabadtéri tárlat nyílt kedden az izraeli magyarok életét dokumentáló Új Kelet című lap címlapjaiból Budapest belvárosában, a Kazinczy utcában. Az Új Kelet évtizedeken keresztül jelentett egyfajta hidat a Magyarországról Izraelbe távozó emberek számára.

A kiállítás az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Kazinczy utcai Café Tel-Aviv szervezésében valósult meg – olvasható az EMIH közleményében. Az egyetlen, magyar nyelven a mai napig megjelenő izraeli napilap, az Új Kelet legérdekesebb cikkeiből és címlapjaiból összeállított kordokumentumot hat nagyméretű installációból álló szabadtéri tárlat mutatja be a történelmi zsidónegyedben.

Mint írják, a rendhagyó köztéri kiállítás az Új Kelet és a Népszabadság korabeli tudósításait felhasználva hasonlítja össze a jelentős történelmi események szentföldi és magyarországi sajtómegjelenéseit, egyúttal végigvezeti a látogatót Izrael állam 1948-as megalakulása óta eltelt fordulatos évtizedeken. A kiállítási anyag kitér az 1956-os magyar forradalom izraeli és magyarországi médiavisszhangjára, valamint korabeli, könnyedebb témákat is feldolgoz.

A közlemény Köves Slomót, az EMIH vezető rabbiját idézi, aki hangsúlyozta: „azt szokták mondani, hogy aki kisebbségben él, gazdagodik, hiszen mind a többségi, mind a kisebbségi kultúrát magáénak tudja. Ugyanakkor gazdagítja azt a társadalmat is, melynek tagja. Mindez sok szempontból igaz a magyarországi zsidóságra is”. Mint hozzátette: ennek a lenyomata az Új Kelet című napilap is, amelyet eredetileg Kolozsváron adtak ki 1918-ban mint kisebbségi magyar nyelvű, de egyben cionista napilap, és a sors iróniájából a 1940-es évek elején a magyar hatóságok szüntették meg a kiadást.

„Izrael állam megalapítása környékén már itt jelent meg a napilap, majd hamarosan több mint 100 ezer olvasója lett a kiadványnak. Talán ez a kiállítás arra is felhívja a figyelmet, hogy a zsidó lét fenntartása, a magyar-zsidó kultúra ápolása közös felelősségünk” – fogalmazott Köves Slomó, hozzátéve, hogy az EMIH ezért vásárolta meg az Új Kelet-archívumot és ezért hívták életre a kiállítást. Reményeik szerint az archívum hamarosan digitálisan is elérhető lesz, a későbbiekben akár a hazai történészek számára is elérhetővé, kutathatóvá teszik a több ezer oldalnyi anyagot.

Izrael nagykövete, Ilan Mor a kiállítás megnyitóján kifejtette: az Új Kelet évtizedeken keresztül jelentett egyfajta hidat a Magyarországról Izraelbe távozó emberek számára, és a most kiállított anyag is fontos szerepet tölt be a magyar-izraeli kultúra bemutatásában, egyúttal azt is mutatja, hogy a zsidó kultúrának megkérdőjelezhetetlenül van helye Magyarországon.

Vető Marietta, a VII. kerület alpolgármestere a megnyitón elmondta: Erzsébetváros önkormányzata most is, és a jövőben is támogat minden olyan kezdeményezést, mely az eltérő kultúrák közötti kapcsolatok elmélyítését, egymás megismerését segíti elő.

Még több Kibic

Fotókiállítás nyílik a 205 éves kővágóörsi zsinagógáról

2025.03.02.5 nap ago
Grinberg Daniella fotóiból a salföldi Káli Fecske Galériában.

Egymással szemben, lesütött szemmel – A hajléktalan nők mindennapjait bemutató kiállítás nyílik a 2B Galériában

2025.02.27.1 hét ago
A nemzetközi nőnapon megnyíló kiállítás helyszíne adománypontként is működni fog, ahol pénzt és az érintett nők számára fontos használati tárgyakat gyűjtenek.

Egy padláson bukkantak rá Erdély egyetlen fazsinagógájának maradványaira

2025.02.03.1 hónap ago
A budapesti zsidó múzeum három munkatársa tavaly nyáron azt a feladatot kapta, hogy rakjon rendet az intézmény padlásán, de a munka hihetetlen eredménnyel járt. Megtalálták annak a XVIII. századi fazsinagógának a darabjait, amelyet 1911-ben Löwy Ferenc rabbi „Erdély legrégebbi zsidó templomaként” azonosított. E maradványokból nyílt kiállítás múzeumban.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »