Vendégeknek nem kell kipa

A Nagyvárad központjában található zsinagóga a 700 fős zsidó közösség számára az önazonosság megélésének terét jelenti. Bár a deportálások után alig tértek vissza néhányan, kultúrájukat, vallásukat a mai napig őrzik. A zsinagóga udvarán található kóser étkezdében pedig bárkit szívesen látnak.

A zsinagógában kipát hordunk – tette a fejére a fejfedőt Koppelmann Teodor Felix, a nagyváradi zsidó közösség vezetője – de vendégeknek nem szükséges”. Majd széles mozdulatokkal terelgetett be a kis zsinagógába, ahol több menóra, egy Dávid-csillag, kegytárgyak vannak bezsúfolva az öreg padokkal berendezett teremben, nem éppen a legnagyobb rendben. Átmeneti megoldás a kis imaterem, az utcára néző zsinagógát éppen most renoválják. A városközpontban Mózes két kőtáblája koronázza a templomot, amely a 700 nagyváradi zsidó számára az önazonosságuk megélésének a terét jelenti.

Koppelmann elmondja, Bukarest után Nagyváradon él a legnépesebb számú zsidó közösség az országban. A deportálások előtt 33 ezer zsidó lakott Nagyváradon, s bár alig tértek vissza néhányan, kultúrájukat, vallásukat a mai napig őrzik.

A zsinagóga keretében működő kulturális központban a holokauszt áldozataira egy falfestménnyel emlékeznek, amely a tragédia kulcspillanatait jeleníti meg – de ezt csak erős idegzetűeknek ajánlott, így inkább felvételt sem készítettünk.

A közösség vezetője büszkén mondja, hogy egy óvodát is működtetnek a zsinagóga udvarában, sőt, egy kóser étkezde is üzemel, ide nemcsak a táplálkozási előírásokat tiszteletben tartó zsidók térnek be: bárkit szívesen látnak.

Koppelmann már 24 éve vezeti a zsidó közösséget. Hangsúlyozza, mindenki felé nyitottak, majd korrigál: a monoteista vallások minden tagját szívesen látják, hiszen a Tora ezt a fajta befogadást és toleranciát tanítja.

Kiderül, a héber nyelv nem a hétköznapok nyelve, rituális fontossága van: a zsinagóga padjaiban levő imakönyvek héber betűinek latin betűs átirata segít a szöveg megfejtésében. Koppelmann szerint nem tilos más nyelven imádkozni, az ima megértése sokkal fontosabb, mint a héber nyelvű ima, mert „Isten minden nyelvet ismer” – mondja. A közösség bemutatása közben cseng a telefon, lánya telefonál Izraelből. A társaság egyik tagja rákérdez, most héberül fog beszélni vele, Koppelmann legyint, románul kommunikálnak.

Koppelmann Teodor Felix szabadkozik, nem szeretne magyarul interjút adni, nem beszéli jól a magyar nyelvet, majd a tévés kollégák unszolására kötélnek áll.

A teljes cikk itt található.