Ha nyár akkor…nyári munka! Diákmunka Izraelben
Izraelben a 14-18 közötti fiatalok 62%-a dolgozik nyaranta, azaz évente kb. 300 ezren. Ez világviszonylatban is kiemelkedő teljesítmény, pláne ha belegondolunk abba, hogy egy jóléti államról van szó. Mi a gyakorlat Izraelben?
A munkavállalók érdekvédelmi szervezete, a Hisztadrut komolyan veszi a fiatalok ügyét, minthogy sokan közülük teljesen tudatlanul mennek el az első munkahelyükre – ezek legtöbbször éttermek, büfék, boltok és rendezvényszervező cégek. Az átlagos izraeli gyerekek 37%-a nem tud semmit a jogairól, az araboknál ez az arány 61%, az ultraortodoxoknál megdöbbentően magas, 86%.
Tilos például az ingyen munka: a próbaidőre is fizetni kell. Az utazást szintén meg kell téríteni, valamint meg van szabva a diák minimálbér, amelynél kevesebbet nem is szabad odaadni. Ez 18 és 25 sékel között ingadozik életkortól függően.
Lehet túlóráztatni a gyereket, ez esetben 25%-os bérpótlékot kell adni. Ha valaki szombaton tüsténkedik, azért plusz 50% jár. Este 10 és reggel 8 között viszont 16 év alatt nem lehet senkit sem dolgoztatni, valamint 14 év alatt tilos munkába állni. A gyerekekre nem szabad tányér- és pohártörésért pénzbírságot kiszabni, de az elhúzódó ebédszüneteket nem kell kifizetni.
A fiatalok a munkahelyükre a Munkaügyi Hivataltól igényelt dolgozó könyvvel érkeznek – e nélkül nincs üzlet. A hivatal emellett külön weboldalt hozott létre (www.minimum.org.il) valamint egy mindig hívható forródrótot (*1121), ahol a fiatalkorúak tájékozódhatnak a jogaikról. Erre nagy szükség is van: évente 6000 bejelentés érkezik a Hisztadrutkoz például olyan ügyekben, hogy a diákokat nem fizetik ki rendesen. Évente 2 millió sékelt perelnek vissza így.
Izraelben a 14-18 éves korosztály 57%-a már dolgozott egynél több helyen, de 73%-uk kevesebb, mint egy évet – tehát a szünetekben. Felmerül a kérdés: egy jóléti országban, mégis miért mennek el a fiatalok ilyen magas arányban dolgozni? Valóban szükség van erre?
Szükség lehet, pláne, ha belegondolunk, hogy Izraelben a fejlett gazdasága és magas GDP-je ellenére is a Nemzeti Tanács a Gyerekekért civil szervezet adatai szerint a gyerekek harmada relatív értelemben szegénynek számít. Ez főként a nagyobb, vallásos családokra igaz.
A 17 éves Adina Baum például a Neve Simcha idősek otthonában segít a szemináriuma után minden délután az ételek feltálalásában. Heten testvérek, és úgy érzi, hogy úgy igazságos, ha kiveszi a részét a családi kiadásokból: a megkeresett pénzéből bevásárol szombatra.
Vannak azonban olyanok is, akiknél nem a szükség játszik közre, hanem egészen egyszerűen nem akarnak zsebpénzt kérni vagy elfogadni a szüleiktől. Az izraeli unokatestvérem, Nizan Avni például nyaranta egy videotékában dolgozott. „Így vagyok független” – mondta. Amennyiben pedig a gyerekek jó tapasztalatokat szereznek a nyári munkák során, úgy később nagyobb motivációval és már egy bizonyos rutinnal indulnak neki a felnőttek világának.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
