A zsűri nagydíját nyerte a Saul fia Cannes-ban

Magyar nagyjátékfilm még sosem nyert Arany Pálmát, csak a kisfilmeknek jutott eddig, itt legutóbb Mészáros Péter nyert az Eső utánért. Arany Kamerát Enyedi Ildikó nyert az Én XX. századomért, Szabó István a Redl ezredesért zsűridíjat kapott. A legjobb rendezést Jancsó Miklós kapta a Még kér a népért, előtte Kósa Ferenc elsőfilmesként kapta ezt az elismerést a Tízezer napért. Legutóbb 1984-ben kapott magyar film zsűrinagydíjat,  Mészáros Márta Napló gyermekeimnek című filmje.

A díjátadó utáni sajtótájékoztatón Sienna Miller színésznő, a zsűri egyik tagja elmondta, hogy nagyon erős érzelmi hatással volt rá Nemes filmje. Úgy érezte, hogy abban a világban van, amiben a Saul fia játszódik és nagyon mélyen megrázta. Szerinte hatalmas teljesítmény volt egy elsőfilmhez képest.

Natalie Portman és Nemes Jeles László

Xavier Dolan kanadai filmrendező, a zsűri egy másik tagja azt nyilatkozta, hogy a vetítés után a döntpbizottság nagyon sokáig ült csendben. Ő azt mondta, hogy ez a fajta film volt, ami szinte belemászott az emberbe.

Amikor egy újságíró azt a kérdést tette fel, hogy miért éppen a Deephan című francia film kapta meg az Aranypálmát, Ethan Coen, a zsűri társelnöke azt mondta, hogy Jacques Audiard filmjéért mindengyikőjük lelkesedett.

A megrázó holokausztfilmet a cannes-i filmfesztivál égisze alá tartozó Cinefondation Residance programban fejlesztették még 2011-ben, majd Szarajevóban, Les Arcs-ban és Jeruzsálemben is sikerrel szerepelt a filmterv. A film 1944-ben játszódik Auschwitzban, ahol a Sonderkommando tagjaként a holttestek elégetésével foglalkozó Saul felismerni véli az egyik testben a fiát, és mindent megtesz annak érdekében, hogy megadhassa neki a végtisztességet.

Nemes Jeles cannes-i szereplése azért is számít különlegesnek, mert 46 év után először fordult elő, hogy magyar rendező első játékfilmjével a cannes-i hivatalos versenyprogramban szerepelhetett, és az Arany Pálmáért versenyezhetett. A korábbi filmek: Makk Károly: Liliomfi, 1955; Kósa Ferenc: Tízezer nap, 1967; Sára Sándor: Feldobott kő, 1969.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »