Csaknem a lehetetlenre vállalkozott a Néprajzi Múzeum, mikor megpróbálta rekonstruálni a magyar vidéki zsidóság kultúráját, amelyet özönvízként söpört el a holokauszt a múlt század derekán. Ezzel persze maguk a szervezők is tisztában voltak, ezért vállalták fel tudatosan a töredékességet, mint koncepciót. A Kő kövön alapos, mégis élményközpontú kiállítás. Kevés műtárggyal, sok képpel és még több információval.
A tárlat a vidéki zsidó közösségek mindennapi örömeiről és bánatairól mesél,valamint azokról a rítusokról, amelyeknek segítségével megpróbáltak ezeknek értelmet adni.
Kóser hungarikumok
Különösen érdekesek az asszimilációt és a zsidó-magyar együttélést bemutató részek. Persze a lappangó társadalmi feszültségeket sem tagadja le a kiállítás, de mindvégig a kölcsönös előnyökre helyezi a hangsúlyt. Érzékletes példák mutatják, miként hasonul a tradicionális zsidó viselet az akkori divathoz, hogy kúszik fel ugyanannak az áldásnak a szövege a zsidó és a keresztény polgári családok falaira, avagy miként adnak randevút egymásnak a héber betűk és magyar népi motívumok a korondi szédertálon.
És akkor a „kóser hungarikumokról” még szót sem ejtettünk, amelyek látványos példái az együttélés sikereinek. Merthogy rátermett zsidó kereskedők hatalmas szerepet játszottak a híressé vált magyar exportcikkek elterjesztésében.Nélkülük a makói hagyma, a tokaji bor és a matyó kézimunka sem válhatott volna a nagy nemzeti brand részévé.
Az élményszerűséget főleg az interaktív technikai megoldások szavatolják. Rögtön az első teremben látható – és tapogatható – például az ország első érintőképernyős vitrine. A németektől rendelt csodaeszköz egy 19. századi adománygyűjtő könyvben segít alámerülni a látogatónak, virtuálisan megelevenítve a pápai zsidó közösség múltját.
A kiállításon még egy vacsorára is hivatalosak vagyunk, igaz, itt csak a tudáséhségünket elégíthetjük ki. A sabbati rítusokat ugyanis nem száraz leírás, hanem egy asztallapra vetített interaktív animáció idézi fel, minket is berántva a családi együttlétbe. Ezek a MOME közreműködésével készült installációk teszik teljessé az amúgy informatív kiállítást. Egyben azt is bizonyítják, hogy Magyarországon a Néprajzi Múzeum élen jár az innovatív megoldásokban.
A kiállítás 2015 október 18-ig tekinthető meg a Néprajzi Múzeumban.
A teljes cikk itt olvasható.
