Közvetlenül legalább nyolcmillió nepálit érint az április 25-i katasztrófa – köztük majdnem 2 millió gyereket. Katmanduban több mint 20 ezer ember él átmeneti táborban, borzasztó körülmények között. Vidéken még ennél is nagyobb a baj, mert a segélyszállítmányok alig jutnak el oda. Izrael kiemelkedő mértékben segíti a bajba jutottakat, Tajvan, Thaiföld és Malajzia követi őt a sorban.
Az elmúlt napokban a világ minden részéből indultak segélyszállítmányok és pénzadományok Nepálba, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordináló Hivatala katasztrófafelmérő és koordinációs csoportjának (UNDAC) adatai alapján összeállított alábbi táblázat szerint Izrael első helyen áll a segítségnyújtásban, de a helyiek szerint a küldemények java kézen-közön eltűnik.
További gond, hogy közeledik a monszun időszaka. A Világélelmezési Program ügyvezetője, Ertharin Cousin elmondta, hogy erejüket megfeszítve dolgoznak azon, hogy szállítmányaik célba érjenek. De az idő ellenük dolgozik, mert közeleg az esős évszak, márpedig ha az beköszönt, ember nincs, aki képes átverekedni magát a Katmandu-völgy távol eső településeire. Akkor azok, akiket ott ért a földrengés, végképp magukra maradnak.
A hatóságok már feladták a reményt, de a helyiek tovább kutatnak szeretteik után Nepálban.
A Richter-skála szerinti csaknem 8-as (7,9) erősségű, múlt szombati földrengés romba döntötte a Katmandu-völgyet. A legutóbbi adat szerint 6600-nál is többen haltak meg. Közvetlenül legalább nyolcmillió nepálit érint a katasztrófa – köztük majdnem 2 millió gyereket.
Becslések szerint 600 ezer épület semmisült meg április 25-én Nepálban.
Az emberek még mindig tartanak az utórengésektől, úgyhogy egyelőre azok is a szabad ég alatt töltik a napjaikat, akiknek épségben van a házuk.
Katmanduban több mint 20 ezer ember él átmeneti táborban, borzasztó körülmények között. Vidéken még ennél is nagyobb a baj, mert a segélyszállítmányok nem jutnak el oda.
Azokat, akik összezsúfolódtak a fővárosban, a járvány fenyegeti. Leginkább kolera, tífusz, kanyaró üti fel a fejét akkor, amikor lehetetlenné válik, hogy az emberek tisztán tartsák magukat, a víz sem tiszta, összeomlik a csatornahálózat, és halottak ezrei fekszenek a romok alatt.
A segélyszervezetek és a hatóságok azon dolgoznak, hogy legalább a legalapvetőbb higiéniai feltételeket biztosítsák, és elkezdték oltani a gyerekeket.