Nem engedték harcba az első magyar pilótanőt
Ki tudja, Steinschneider Lilly talán az I. világháború első női repülőse lehetett volna, ha édesapja nem tiltja el a légi csatáktól. Így ápolónőként szolgált.
A repülés már az 1910-es években is a legköltségesebb hobbik közé tartozott, ebből a szempontból tehát Steinschneider-Wenckheim Helene Lilly szerencsés családba született. A nagyapa, Steinschneider Jakab alapította bútor- és ágyneműgyár híres, nagy cég volt, többek között a császári család beszállítója.
Eleinte csak utasként, pontosabban élő ballasztként repülhetett neves pilóták mögött ülve, távolsági és magassági rekordokat megdöntve. Bizonyos feladatoknál ugyanis feltétel volt még egy személy szállítása, erre pedig logikusan a könnyű testalkatú hölgyek voltak a legalkalmasabbak. Lilly természetesen nem elégedett meg ennyivel, 1912-ben Magyarországon és a Monarchiában is első nőként vehette át 4. számú pilótaigazolványát.
Rommá tört a gépe
A vizsga után, friss engedéllyel 1800 méteres magasságba repült, utasa pedig nem kisebb személyiség volt, mint Emil Uzelac ezredes, mai fogalmaink szerint a birodalom légierejének parancsnoka. Első nyilvános felszállását 1912. október 6-án kétezer fős tömeg nézte végig, a sikeres landolást követően éljenezte, az emberek vállukon vitték a hangárakhoz.
A következő évben Bécs melletti Aspernben nemzetközi repülőhetet szerveztek, ilyen eseményen először indult két nő: Madame Palliers a franciák képviseletében és Steinschneider Lilly osztrák színekben. Az 1913-as Szent István-napi repülőversenyen Pesten Lilly nyerte meg a gyorsasági versenyt, második lett az egyhuzamban repülések és a levegőben töltött összidők versenyében. Itt történt egy baleset is: leszálláskor gépe egy homokbuckának szaladt és darabokra tört, a hölgy viszont egy karcolás nélkül, saját lábán távozott a roncstól.
Nem engedték harcolni
Édesapjának köszönhetően – a legtöbb pilótától eltérően – saját repülőgéppel vehetett részt vagy tucatnyi magyar és nemzetközi versenyen. Az I. világháború kitörésekor Steinschneider Lilly számára egyértelmű volt, hogy harcba száll, felajánlotta szolgálatait a hadügyminisztériumnak. Nagy hatalmú édesapja azonban közbeszólt, kapcsolatait megmozgatva elérte, hogy a lányt eltanácsolták, ezután egy ideig ápolónőként szolgálta hazáját.
Miután azonban férjez ment Johannes Evangelist Virgilio Coudenhove-Kalergi von Ronspergheimmal grófhoz, élete gyökeres fordulatot vett. Férje csehországi lakóhelyére költözött és ugyancsak a férj kérésére megszakította kapcsolatait zsidó származású családjával – édesanyjával és Margit húgával titokban találkozott. Felhagyott a repüléssel is, amit indokolhat az is, hogy a háború alatt felfüggesztették a polgári repülést.
Már-már eredménytelennek tűnő próbálkozások után végre 1927-ben megszületett a várva várt gyermek, egy kislány. A növekvő náci veszély miatt a gyerekkel Olaszországba menekült, ahol szerény anyagi körülmények, nélkülözések közt élt. Feltehetően Lilly zsidó származása miatt kellett férjének 1943-ban különélési nyilatkozatot kiadnia, de 1960-ban el is váltak.
A háború után az első magyar pilótanő életéről nem sokat tudunk, visszavonultan töltötte napjait Dél-Franciaországban. Egyes források szerint 1975. március 28-án hunyt el Genfben, mások úgy tudják, 1977-ben és Nizzában.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!