Megdöbbentően nőtt Budapest antiszemitizmusa

Eddig nem tapasztalt módon emelkedett a fővárosi antiszemiták száma egy friss kutatás szerint. Budapest lakosságának fele vall antiszemita nézeteket: az emberek 36 százaléka számít erősen, 13 százalékuk mérsékelten antiszemitának. Ezzel a főváros magasan veri az országos átlagot, ahol 21 százalék az erős, és 11 százalék a mérsékelt antiszemiták aránya.

A kutatást a Medián készítette, és Hahn Endre mutatta be a sajtónak. Az Antiszemita előítéletesség a mai magyar társadalomban című tanulmány adatai meglepték a kutatókat is, mert a fővárosi eredmények szembe mennek a korábbi adatfelvételek tanulságával.

Kutatás főbb megállapításai:

– Budapest fele antiszemita.

– A gazdagabb réteg antiszemitább, mint a szegények. (Meglepetés.)

– A férfiak antiszemitábbak, mint a nők.

– A vallási elkötelezettség sincs kapcsolatban a zsidók elítélésével. (Szintén meglepetés.)

– A pártválasztás viszont erősen befolyásoló tényező: a jobbikosok kétharmada antiszemita.

Mindenkit utálunk

Az antiszemitizmus az általános idegenellenességgel párosul. Az adatokból kikristályosodott, hogy a másság széles körben nem elfogadott Magyarországon: még a legszimpatikusabbnak ítélt csoportoktól is elzárkózna a társadalom egyharmada. A megkérdezettek nem tartják rokonszenvesnek az országban élő kisebbségeket. Ha így nézzük, akkor a zsidók még a második legelfogadottabb csoport a svábok után.

A magyar társadalom még náluk is jobban utálja a kínaiakat, arabokat, feketéket, románokat, és cigányokat. Egyértelműen a cigányság társadalmi megítélése a legrosszabb.

Jellemző adat még, hogy inkább egy amerikait látnának a szomszédjukban a megkérdezettek, mint erdélyi magyar bevándorlót.

Az általános xenofóbia mindenkire kiterjed. Azt gondolhatnánk, hogy a zsidók és a bőrfejűek elutasítása teljesen különböző emberekre jellemző, ám éppen ellenkezőleg: aki a bőrfejűektől elzárkózik, az a zsidóktól is nagyobb valószínűséggel idegenkedik.

A szegények utálják a zsidókat?

Közkeletű nézet, hogy az antiszemitizmus a sikertelen, egzisztenciális fenyegetettség alatt élő, a társadalom perifériájára szorult emberekre jellemző elsősorban. Több nemzetközi kutatás valóban mutatta, hogy az idősebb, alacsonyabb végzettségű, kis településeken és szerény anyagi körülmények között élő személyek hajlamosabbak zsidóellenes előítéletekre, mint mások.

Ezt azonban nálunk sem az idei, sem a tavalyi adatok nem támasztották alá: az iskolai végzettség, a társadalmi státusz, a munka jellege (fizikai vagy szellemi), és a zsidóellenesség mértéke között nincs szignifikáns statisztikai összefüggés. Sőt, ha családi jövedelem szerint négy csoportra osztjuk a válaszadókat, akkor éppen a leggazdagabb csoportban találjuk a legtöbb antiszemitát.

A teljes cikk itt olvasható.