Ádár 24: Zsidó emlékezés és zsidó naptár
2015-ben a háború után holokauszt emléknapnak kijelölt Ádár 24-i böjt és gyásznap március 15-re esett, de mára az ádár 24-i gyásznap elfelejtődött a zsidó közösségben.
A felszabadulást követően az Országos Rabbi Egyesület úgy döntött, hogy Magyarország német megszállása napjának (1944. március 19.) évfordulóját a zsidó közösség gyásznapként tartsa meg, s a zsidó közösségek számára ez a nap legyen a holokauszt emléknapja. Az emléknapot az évezredes zsidó hagyománynak megfelelően a zsidó naptárhoz kapcsolták, s mivel 1944-ben március 19. ádár hó 24-re esett, így ádár 24 lett ez az emléknap. Az ortodox közösségek ezt nem fogadták el, hanem egy olyan napot választottak (sziván 20.), mely már korábban is gyásznap volt az 1171-es blois-i vérvád és az 17. századi Hmelnyickij-féle kozák mészárlások emlékére. Mivel a deportálások sziván hónapban történtek, ezért a korábbi történelmi gyásznap jelentését bővítették az 1944-es pusztulásra emlékezéssel is, s e nap hagyományos, középkorig visszanyúló gyászliturgiájába emelték a holokausztban elpusztítottakra való emlékezést.
Mivel szökőévekben az első ádárban lévő ünnepeket és gyásznapokat a második ádárban szokás megtartani, ezért 1948-ban az ádár 24-iki gyásznap éppen április 4-re, Magyarország felszabadulásának országos ünnepére esett. Róth Ernő, a korszak vitathatatlan halakhikus tekintélye érvelése szerint: „nem tehettük meg, hogy a számunkra valóban felszabadulást jelentett események emlékére beiktatott szabadság ünnepén mi gyásznapot tartsunk” – ezért a gyásznap ugyanúgy, mintha szombat lett volna, egy napot csúszott, egy nappal később tartották meg.
Idén, 2015-ben az Ádár 24-i böjt és gyásznap március 15-re esett, de mivel mára az ádár 24-i gyásznap elfelejtődött a zsidó közösségben is, nem született újabb döntés ebben az ügyben.
Még több Kibic
A Magyar Zsidó Múzeum a leglátogatottabb hazai múzeumok között
A tavalyi évben a Magyar Zsidó Múzeum a külföldi látogatók körében a második legnépszerűbb múzeum volt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) nemrég közzétett adatai szerint.
Több mint harminc év után újult meg a Magyar Zsidó Múzeum állandó kiállítása
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár megújult kiállítása bevezeti a közönséget a judaizmusba és annak elemeibe. A jelenlegi kiállítás azonban nem végleges, a jövőben ugyanis jelentősen bővülni fog és folyamatosan meg is újul majd.
Made in Israel, avagy a cionista nemzeti művészet
A cionista nemzeti művészet kialakítására egy fiatal bevándorló művészekből álló csoport 1906-ban Jeruzsálemben létrehozta a Becalél Művészeti Akadémiát. Követendő szempont volt, hogy a termékek nyersanyaga helybeli, izraeli anyag legyen és lehessen háziipari körülmények között is művelni.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
