Izraelben a civil és katonai fejlesztések sikeresen keresztezik egymást, ez pedig nagyban segíti a technológiai startup cégek fejlődését az országban. Így aztán az sem véletlen, hogy világszerte 14 és fél százaléka a számítógépes beruházásokkal foglalkozó cégeknek izraeliek tulajdonában van.
A 2013-as bostoni robbantásos merényletet követően az FBI három napon belül (csupán 101 óra leforgása alatt) elfogta az elkövetőket. Ehhez az ügynököknek a térfigyelő kamerákból és a szemtanúk mobiljából származó mintegy 13 ezer videofelvételt és 120 ezer fényképet kellett átvizsgálniuk. A hatalmas mennyiségű adatot a bűnüldöző szervek egy olyan újfajta technológia segítségével nézték át, amely egy órányi filmanyagot nagyjából egy percnyi lejátszási időre képes összesűríteni. Az eljárást videó szinopszisnak nevezik, és egy olyan BriefCam nevű izraeli cég találta fel, amely már az összes hárombetűs ügynökséget az ügyfeleként tudhatja.
A videó szinopszis többféleképpen működik, de a legtöbb programja rétegezi azokat a történéseket, amelyek ugyanazon a helyen, viszont más időpontban történnek. Így például lehetőség van arra, hogy egyidejűleg láthassunk minden embert, aki egy adott délután besétál egy ajtón. A BriefCam-et használta amúgy a norvég nemzetbiztonsági szolgálat is, amikor Anders Breivik felrobbantott egy gyerektábort 2011-ben.
Smuel Peleg a BriefCam társalapítója és a Jeruzsálemi Héber Egyetem számítástechnika professzora szerint az eredeti ötlet elég távol esett a bűnüldözéstől, csupán az egyik diákja szeretett volna egy jobb módszert kitalálni a családi videók nézegetéséhez. „A nagy ötlet aztán egy barátunktól érkezett, aki azt mondta, hogy a legtöbb videót a világon statikus kamerákkal készítik” – meséli Peleg. „Abban az időben pont a hadseregben szolgált és rögtön a biztonsági kamerák felvételeire gondolt. Ezekkel a kamerákkal az izraeli határon történő cselekményeket figyelik, de nagyon nehéz észrevenni a gyanús viselkedést a valós időben” – magyarázza Peleg. „A BriefCam segítségével viszont egyesíteni lehet azokat az információkat, amelyek különböző időpontokban történnek.”
Egy civil ötlet katonai felhasználása azonban egyáltalán nem meglepő Izraelben, sőt, egy eléggé általános tendenciáról van szó. „Itt az emberek általában igen tudatosan kezelik a folyton jelenlévő kockázatokat” – mondja Peleg. Ez a hozzáállás pedig rányomta a bélyegét az ország üzleti légkörére, és ez hatással van a technológiai fejlődésre is. A katonai szolgálat kitörölhetetlen nyomot hagyott Izrael virágzó startup szcénáján. Ez pedig leginkább a biztonságtechnikában nyilvánul meg.
Miután hat évig szolgált az izraeli hadsereg egyik elit műszaki alakulatában, Giora Engel társalapítója lett egy LightCyber nevű startup cégnek. A LightCyber érzékeli a számítógépes hibákat vállalati környezetben, miközben azokra az újfajta elektronikus fenyegetésekre fókuszál, amelyek már túlmutatnak a malwareken, és kifejezetten a vállalatokat célozzák meg. Engel a hadseregben kiemelt kockázatú projekteket vezetett, beleértve a kritikusan fontos rendszerek programozását. Véleménye szerint Izrael azért tölt be vezető pozíciót a számítógépes biztonság ágazatában, mert hadseregből leszerelt emberek olyan szakértelmet hoznak magukkal, amelyet korábban csak a védelmi iparban lehetett elsajátítani.
További előnyt jelent, hogy egy olyan környezetben zajlanak a fejlesztések, ahol gyakorta szinte azonnal alkalmazásba kerülhetnek az újfajta technológiák. A Mantis Vision például egy olyan cég, amely 3D-s képalkotást használ különféle térképészeti alkalmazásokhoz. A cég egyik első ügyfele az izraeli kormány volt egy bizalmas projekt keretében. „Amit elmondhatok, hogy ez nem éppen egy laborhasználtra kifejlesztett termék volt, hanem egy olyan, amit valóban használtak” – mondja Amihai Loven, a cég társalapítója.
„Izraelben ugyanis olyan a légkör, hogy nincs helye az úgynevezett kerülő módszereknek” – magyarázza Loven. „Ez az ami előrelöki az ország technológiai fellendülését, ugyanis nagy a nyomás, hogy valami olyat fejlessz ki, ami a valóságban is működik, nem csak laboratóriumi körülmények között.” Hosszútávon jót tesz a piacnak az a nyomás, amely arra ösztönözi a startup cégeket, hogy valóban működőképes dolgokat állítsanak elő. „A termékeknek már a kezdetektől jó minőségűeknek kell lenniük, annak érdekében, hogy fogyasztói termékek lehessenek” – mondja Loven, aki a GPS katonai eszközként való kezdetét hozza példaként. „Ha kütyüként kezdik használni, akkor ott lesz egy üvegplafon a hasznosságát illetően” – magyarázza.
Így talán még annak is van értelme, hogy az állam szokatlanul magas összegekkel támogatja az új ötleteket. Ráadásul Izrael az első olyan országok egyike volt, ahol cyber-biztonsági részleget alakítottak ki még 1997-ben. Azóta Izrael igencsak domináns szerepet tölt be különböző cyber projektekben, mint például a hírhedt Stuxnet nevű számítógépes féreg, amely egy amerikai-izraeli közös projekt keretében lett kifejlesztve, és 2010-ben nagyjából tönkretette az iráni nukleáris centrifugák egy részét.
