Fénykép a velencei Ghetto Nuovo főteréről, 1930-as évek

Történelmi emlékeket néha nem ott kell keresni, ahol logikusan lenniük kellene, hanem meglepő helyeken bukkanhatunk kincsekre.

A velencei Ghetto Nuovo főteréről készült fényképet Munkácsi Ernő készítette az 1930-as évek elején. A kis jelekkel magyarázatot is fűzött a képhez, jelölései szerint az ‘x’ az 1575-ben épült Scuola Italiana, a ‘xx’ az 1529-ben létesített Scuola Grande Tedesca, míg a ‘xxx’ a hires Banco Rosso épülete. A képet sok más, Itália hajdani zsidó emlékeiről készített fényképpel együtt 1937-ben bemutatták a Magyar Zsidó Múzeum “Itália egyházművészeti emlékei” című kiállításon. A képek létét annak köszönhetjük, hogy Munkácsi Ernő, aki “civilben” a Pesti Izraelita Hitközség főügyésze volt, jogi munkássága mellett a zsidó művészettörténet lelkes amatőr kutatójaként dolgozott, és érdeklődése elsősorban az itáliai zsidók művészetének kutatására irányult. Végigkutatta az itáliai könyvtárakat, ezekről publikálta a “Miniatűrművészet Itália könyvtáraiban. Héber kódexek”, a “Livornói régiségek. Antiquitates Liburnenses”, a “Der Jude von Neapel” című köteteket. Munkásságának egyik elismerését jelzi, hogy a “Corpus Inscriptionum Judaicarum. Az ókori zsidóság feliratos történeti forrásai.” című kötetét a Vatikán jelentette meg 1940-ben. Kutatásai során amatőr fotósként végigfényképezte az itáliai zsidó emlékeket Anconában, Ferrarában, Firenzében, Livornóban, Padovában, Rómában, Rovigoban, Sienában és Velencében.

A velencei gettót 1516-ban hozták létre, Velence Canareggio kerületének egy kis szigetén. Zsidók csak itt élhettek, ami korlátozást és egyben bizonyos fokú védelmet is jelentett számukra. A gettó területén a többféle hátterű zsidó közösségek használatára öt különböző rítusú zsinagóga működött: a német (askenáz) zsidóknak a Scuola Grande Tedesca (1529), az itáliai (Scuola Italiana), az 1492-es kiűzést követően itt letelepedett hispániai zsidóknak a Scuola Spagnola, és a keleti szefárdoknak a Scuola Levantina. Ezek mellett működött még a négy család privát zsinagógájaként alapított Scuola Canton. A zsinagógák közül a fényképen látható a német és az itáliai, valamint a velencei zsidók három jeles bankháza.

Idén purimkor ellátogatunk a velencei zsidó negyedbe a MAZSIKE kirándulássorozatának első állomásaként, aki most nem tart velünk, az megnézheti Munkácsi Ernő valamennyi archív felvételét a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár flickr oldalán itt.

Kapcsolódó cikkek

A Magyar Zsidó Múzeum a leglátogatottabb hazai múzeumok között

2017.10.03.7 év ago
A tavalyi évben a Magyar Zsidó Múzeum a külföldi látogatók körében a második legnépszerűbb múzeum volt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) nemrég közzétett adatai szerint.

Több mint harminc év után újult meg a Magyar Zsidó Múzeum állandó kiállítása

2017.09.15.7 év ago
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár megújult kiállítása bevezeti a közönséget a judaizmusba és annak elemeibe. A jelenlegi kiállítás azonban nem végleges, a jövőben ugyanis jelentősen bővülni fog és folyamatosan meg is újul majd.

Made in Israel, avagy a cionista nemzeti művészet

2015.11.24.9 év ago
A cionista nemzeti művészet kialakítására egy fiatal bevándorló művészekből álló csoport 1906-ban Jeruzsálemben létrehozta a Becalél Művészeti Akadémiát. Követendő szempont volt, hogy a termékek nyersanyaga helybeli, izraeli anyag legyen és lehessen háziipari körülmények között is művelni.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »