Napi Tóra: Schweitzer József temetése alkalmából
„Minden bölcs, akinek a nevében idéznek, annak ajkai mozognak a sírban” (Jevámot 97a). A Tóraadás után bölcseinkre hárult a feladat, hogy a micvákat megtanítsák, értelmezzék és ami talán még nagyobb feladatot jelentett, hogy képesek legyenek minden korban az előírások aktuális jelentését megtalálni. Az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb magyar-zsidó bölcse, Dr. Schweitzer József nemrég távozott az élők közül.
A Tóraadás után bölcseinkre hárult a feladat, hogy a micvákat megtanítsák, értelmezzék és ami talán még nagyobb feladatot jelentett, hogy képesek legyenek minden korban az előírások aktuális jelentését megtalálni. Ezért az erőfeszítésükért is őrizzük tisztelettel emléküket, és megteszünk mindent annak érdekében, hogy fizikai értelemben vett távozásukkal ne tűnjön el a világból mindaz, amit életükben képviseltek. Az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb magyar-zsidó bölcse, Dr. Schweitzer József (1922-2015) tegnap távozott az élők közül, fakadjon áldás az emlékéből!
„…Ez a középkori rabbinizmus az üldözés és zaklatások sötét századaiban kialakította a maga vallási tilalomrendszerét, az önvédelem egy sajátos, de a körülmények folytán egy akkor indokolt formáját…Ezt vették át a XIX. századi konzervatívok, akik a templom, a tanház és a tanulószoba – legtöbbször nagyon szűkös – határi között vitték életüket…Érzékelték a körülöttük végbemenő dinamikus változásokat a magyar zsidóság éltében, de annyiban, amennyiben azok számukra és híveik számára egyedül lehetségesnek tartott életformát megbontották…Nem hibáztathatjuk őket, mert küldetéstudatukba vetett hitük azt sugallta, hogy egy hatalmas történelmi-társadalmi folyamatot, a magyar-zsidó felvilágosodást és polgárosodást s mindazt, ami ebből következett, így a Rabbiképzőt is, az iszur tilalomfáival fel lehet tartóztatni. Tévedéseikben is tiszteletreméltóak. Más kérdés az, hogy több pszichológiai érzék, egyetemes és zsidó történeti iskolázottság a társadalmi mozgások jobb megértésére, a zsidó vallás és a világi tudományok kapcsolatainak reális értékelésére vezethetett volna…” Schweitzer József: A pesti Rabbiképző megalapítása a responzum-irodalomban (MIOK-évkönyv 1977/78, 341-342.)
Sábát sálom, békés szombatot mindenkinek!
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!