Életének 93-ik évében elhunyt Dr. Schweitzer József, nyugalmazott országos főrabbi, a Rabbiképző Intézet volt igazgatója, egyetemi tanár. A Kidma arra kér mindenkit, hogy pénteken látogasson el a hozzá legközelebbi zsinagógába és vegyen részt a szombat köszöntő istentiszteleten, ahol Schweitzer Józsefért is szól majd a kaddis!
Életének 93-ik évében elhunyt Dr. Schweitzer József, nyugalmazott országos főrabbi, a Rabbiképző Intézet volt igazgatója, egyetemi tanár.
1922. október 13-án született Veszprémben. Édesapja jogász volt, édesanyja tanítónő, aki fia születése után 1 évvel elhunyt. Édesapja nem nősült újra, gyermekét az anyai nagyszülőkkel, Dr. Hoffer Árminnal és hitvesével közösen nevelte.
Rövid vallástanári működése után – miközben 1947-ben rabbivá avatták -, 1981-ig Pécsett volt rabbi. Pécsi beiktatásán Scheiber Sándor a következőkkel engedte útjára: “Kiváló képességeiddel szolgáld gyülekezeted, az össz-zsidóságot, az emberiséget, az építőmunkát, és a békét – mit pap, mint kutató, mint ember. Légy a megtizedelt nyájnak hűséges pásztora, történelmi idők felelősségteljes vezetője. Erre kérnek az élők és az elköltözöttek.”. Pécsen újraszervezte a vallási életet, a Talmud-torát, a zsidó oktatást, onnan segítette az újvidéki magyar zsidóság életét.
Közel 35 év után újra Budapesten végezte hivatását: előbb a Vasvári Pál utcai zsinagóga, később a Hegedűs Gyula utcai közösség főrabbija lett, ahol korábban a nagyapja is működött. 1964-től tanára, majd Scheiber Sándor halálát követően, 1985-től igazgatója az Országos Rabbiképző Intézetnek. Számos tudományos, rabbinikus nemzetközi konferencián vett részt. Ezzel egyidejűleg betöltötte az Országos Főrabbi hivatalát is. Rektori és főrabbi tisztségéről saját elhatározásából 80 éves korában mondott le és vonult nyugdíjba.
Irodalmi munkássága felölelte a magyarországi zsidó hitközség történelmének, a zsidó teológiának és a zsidó Szentírás-tudománynak területeit. Számos vallástudományi, felekezet-történeti, történelmi könyvnek és könyvsorozatnak volt szerzője és szerkesztője.
Hatalmas érdemei voltak a II. Világháború utáni magyarországi zsidóság vallási és kulturális élet újraindításában, a hazai és nemzetközi rabbinikus, tudományos és közéleti tevékenységben.
70-ik születésnapja tiszteletére tanítványai és tisztelői Emlékkönyvet adtak ki, 80. születésnapjára Széfer Jószéf címen ugyancsak tanulmánykötetet publikáltak. Uram, nyisd meg ajkamat címmel 85. születésnapjára jelent meg válogatott írásokat tartalmazó kötete.
„A zsidóság az egyetemes társadalom része, és mindenkinek a maga hagyományai szerint kell megélnie a hitét, mert az istenhit és a vallásos életmód olyan lelkierőt ad, amelyet mással nem lehet pótolni.” – mondta 90. születésnapján.
Forrás: mazsihisz.hu + kidma
