Megvádolta az elnököt, pár nappal később holtan találták otthonában, golyóval a fejében. Alberto Nisman argentin államügyész hétfőn tárta volna a parlament elé az argentin elnököt és a teheráni rezsim több magas rangú politikusát érintő vádakat alátámasztó bizonyítékait, ám erre már nem lehetett módja. A nemzetbiztonsági minisztérium államtitkára szerint öngyilkosság történt, ám mások szerint Iránhoz kötődő milliárdos olajüzlet állhat a háttérben.
Alberto Nismant hétfőn hajnalban találták holtan saját lakásában, Buenos Aires Puerto Madero negyedében. A férfi mellett egy 22-es kaliberű fegyvert találtak, amelyből egyetlen golyó hiányzott – Sergio Berni nemzetbiztonsági minisztériumi államtitkár szerint az államügyész ezzel lőtte főbe magát. Viviana Fein államügyész szerint azonban, aki Nismant kollégaként jól ismerte, nem lehet kizárni, hogy a férfit kényszerítették arra, hogy golyót röpítsen a saját fejébe.
Hétfőn reggel ugyanis Nismannak meg kellett volna jelennie az argentin parlament előtt, hogy korábban megfogalmazott, és pár napja érdekes adalékokkal kiegészített vádiratát bizonyítékokkal megalapozza. Nisman ugyanis a birtokába jutott, rögzített telefonbeszélgetésekre hivatkozva állította, hogy Cristina Fernández de Kirchner argentin elnök korábban szánt szándékkal akadályozta a nyomozást abban az ügyben, amelyben az államügyész vezette a nyomozást.
Az 51 éves férfit azóta kísérték testőrök, amióta átvette a nyomozást Argentína történetének legsúlyosabb terrorcselekményével kapcsolatban, amelyet 1994 júliusában a Buenos Aires-i AMIA zsidó kultúrközpont előtt követtek el. A támadásban 85 ember halt meg, és további kétszázan szenvedtek súlyos sérüléseket.
A nyomozásban évtizedekig nem történt előrelépés, egészen Alberto Nisman színre lépéséig, aki végül 2013-ban ötszáz oldalas vádiratban több magas rangú iráni politikus megnevezésével azt állította, hogy Teherán titkos, alvó sejtekből álló terrorhálózatot épített ki Argentína mellett Dél-Amerika több országában, köztük Brazíliában, Paraguayban, Uruguayban, Chilében, Kolumbiában, Guyanában, Trinidad és Tobagóban valamint Suriname-ban.
A gyanúsítottak között Nisman olyan iráni politikusokat vádol közvetlen érintettséggel, mint Mohsen Rabbani, Irán egykori Argentínába delegált kultúrattaséja, Mohsen Resai, a Forradalmi Gárda egykori vezetője, Ali Akbar Welajati korábbi külügyminiszter, Ali Akbar Rafszandzsani volt iráni elnök, aki egyike az ország leggazdagabb embereinek, és Hadi Soleimanpour, Irán korábbi, Argentínába delegált nagykövete, akit 2003-ban Londonban tartóztattak le.
Az iráni bosszú fenyegetése miatt Nisman folyamatos védelem alatt állt. Most azonban azt állította, hogy Fernández de Kirchner elnök a háttérben folyamatosan akadályozta az azonosított gyanúsítottak letartóztatását, és hogy az ügyben az elnök asszony által javasolt, iráni és argentin képviselőket is magába foglaló vizsgálóbizottság egyik feladata lett volna az Interpol által kiadott elfogatóparancsok semlegesítése. A bizottság végül nem jött létre, ugyanis zsidó szervezetek aktívan kampányoltak ellene, azzal érvelve, hogy ez a kezdeményezés „pontosan olyan, mintha a náci rezsimet kérték volna fel arra, hogy tisztázza a kristályéjszakával kapcsolatos bűntetteket”.
Az államügyész szerint a háttérben nem ideológia, hanem pusztán anyagi érdek állhatott, amelynek tárgya egy barter megállapodás lehet: iráni olajat argentin gabonáért cserébe. Ennek érdekében a nyomozó állításai szerint az elnök asszony képes lett volna nemzetközileg körözött terroristák elfogását akadályozni.
Nisman testőrei vasárnap este óta nem tudtak kapcsolatba lépni a férfival, és az a tíz rendőr sem volt vele, akiket a kormány rendelt ki a nyomozó államügyész védelmére – egyelőre nem világos, hogy miért. Mire a testőrök bejutottak a férfi 13. emeleti apartmanjába, már halott volt.
