Heti Tóra: zsidó vezető(k)

Akik „valakiként” tekintenek magukra, azoknál elképzelhetetlen, hogy egyenlők legyenek, és bármennyire is tehetségesek, nem tudnak olyan hatékonyak lenni, mint Mose rábénu és fivére. Darvas István rabbi tórakommentárja.

Mózes és Áron viszonya kapcsán kérdezi Rabbi Jákov Jichák Horowitz (kb. 1745-1815): „lehetséges, hogy két ember ennyire egyforma és ugyanolyan magas szinten állt egész életében? Hiszen bölcseink hangsúlyozták: “miként az emberek arca különbözik egymástól, úgy eltérnek tulajdonságaikban is”.

Igazán megérteni Mózes és Áron együttműködésének “titkát” a Talmud (Hulin 89a) alapján lehet: „nagyobb a jelentősége a Mózessel és Áronnal kapcsolatban leírtaknak, mint amit Ábrahámról olvasunk. Ábrahám azt mondta az Örökkévalónak: „por és hamu vagyok” (1Mózes 16:7), míg Áron és Mózes így beszélnek magukról: „de mi, mik vagyunk?” (2Mózes 16:7). Az utóbbi kijelentés még nagyobb szerénységről tanúskodik, mint amit Ábrahámnál tapasztaltunk, mert kifejezi, hogy külön nem tudnák teljesíteni Isten parancsait, csak együtt képesek betölteni vezető szerepüket. Akik „valakiként” tekintenek magukra, azoknál elképzelhetetlen, hogy egyenlők legyenek, és bármennyire is tehetségesek, nem tudnak olyan hatékonyak lenni, mint Mose rábénu és fivére”.