Leg-leg-leg – legrégibb

A zsidósággal és a múzeumokkal kapcsolatban is az egyik első, ami eszünkbe jut, hogy réges-régi, ősöktől örökölt dolgokkal kapcsolatos. Így éreztek elődeink is, ezért a réges-régi, ősöktől örökölt tárgyakkal erősítették a közösség történelmi legitimációját.

A világon fennmaradt (második) legrégebbi tóradísze, egy rimonpár

Kevesen tudják, hogy a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár őrzi a világon fennmaradt (második) legrégebbi tóradíszét, egy rimonpárt. A rimon héberül gránátalmát jelent, ami ősi szimbóluma a termékenységnek, gazdagságnak, s átvitt értelemben a Tórának is. A tóratekercs legrégebben kialakult díszei a tekercset tartó fa rudak végére helyezett, eredetileg valóban a gyümölcs formájára emlékeztető rimonpárok, melyek létére írott források már a 11. században utalnak, de tárgyi emlékünk csak jóval későbbről van – ezek egyike a múzeum állandó kiállításában is láthatóak és 1602-ből származnak. A rimonpár jellegzetes tárgya az oszmán–török rézművességnek, s feltehetően a szefárd zsidó kultúrkör terméke.

A gömbök felső részén vésett donátorfelirat olvasható: „Cvi Hers, Dávid fia, 362 (1602) a kis időszámítás szerint.” A Cvi Hirs jellegzetes askenáz név, melyben a héber Cvi (szarvas) nevet német megfelelőjével (Hirsch) kombinálták. A tóradísz feltehetően olyan területen volt használatban, ahol a két nagy zsidó kultúrkör, a szefárd és az askenáz érintkezett, illetve ahol mindkettővel kapcsolatban álltak. Cvi Hirs neve feltehetően csak a minta teljes elkészítése és a gömböket a vésés idejére kitöltő szurok eltávolítása után kerülhetett a gömbökre; ezért lehet, hogy a betűformákban elég sok, a vésés nehézségeire visszavezethető hiba van.

A rimonpár szárán látható felirat szerint a rimonpár a „szefárd hitközség, Pest” tulajdonában volt. Ez a felirat jóval későbbi, mint a másik, és Pest város névírási gyakorlatának ismeretében legkorábban a 18. század végén kerülhetett a tárgyra – de a legvalószínűbb mégis az, hogy a réges-régi tárgyat csak közvetlenül azelőtt látták el ezzel a felirattal, hogy Oser Albert, a pesti szefárd közösség vezetője a frissen megnyílt Zsidó Múzeumnak ajándékozta 1917-ben éppen azért, hogy közössége emlékét „beleírja a történelembe” – azaz a pesti zsidók emléktárának szánt múzeumba.

Még több Kibic

A Magyar Zsidó Múzeum a leglátogatottabb hazai múzeumok között

2017.10.03.7 év ago
A tavalyi évben a Magyar Zsidó Múzeum a külföldi látogatók körében a második legnépszerűbb múzeum volt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) nemrég közzétett adatai szerint.

Több mint harminc év után újult meg a Magyar Zsidó Múzeum állandó kiállítása

2017.09.15.7 év ago
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár megújult kiállítása bevezeti a közönséget a judaizmusba és annak elemeibe. A jelenlegi kiállítás azonban nem végleges, a jövőben ugyanis jelentősen bővülni fog és folyamatosan meg is újul majd.

Made in Israel, avagy a cionista nemzeti művészet

2015.11.24.9 év ago
A cionista nemzeti művészet kialakítására egy fiatal bevándorló művészekből álló csoport 1906-ban Jeruzsálemben létrehozta a Becalél Művészeti Akadémiát. Követendő szempont volt, hogy a termékek nyersanyaga helybeli, izraeli anyag legyen és lehessen háziipari körülmények között is művelni.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »