Ókori zsinagógát tártak fel Izraelben

Akár Jézus is prédikálhatott az Észak-Izraelben, a Galileai-tenger közelében nemrég feltárt első századi zsinagógában. Az új lelet a zsidók és a keresztények számára egyaránt fontos, a már feltárt részeket már a nagyközönség előtt is megnyitották.

A véletlenül megtalált zsinagóga története úgy indult, hogy a katolikus Krisztus Légiója Kongregáció megvásárolt négy egymás melletti telket a Galileai-tenger, izraeli nevén a Kineret nyugati partján az egykori Magdala városnál, hogy zarándokszállást, több felekezetet szolgáló kápolnát, vendéglőt és nőknek menedékhelyet építsen rajta. Azért errefelé, mert a keresztény hagyomány szerint Jézus ezen a vidéken töltötte élete legnagyobb részét.

Mégsem indulhatott meg az építkezés, mert az izraeli törvények szerint a földmunkák megkezdése előtt régészeti feltárásokat kell végezni. A régészek ezért kivonultak erre a területre, és egy időszámításunk szerint első századi zsinagóga maradványaira bukkantak. Ebből a korszakból Izraelben és az egész világon eddig összesen hét zsinagógát találtak, de az ír származású Eamon Kelly, a jeruzsálemi Miasszonyunk Pápai Intézet helyettes vezetője szerint ez az egyetlen, amelyben Jézus minden bizonnyal járhatott és prédikálhatott, s ezért különösen fontos mind a zsidóknak, mind a keresztényeknek.

Az építmény első, kezdetlegesebb szerkezetét a régészek szerint időszámításunk szerint 1-ben építették, majd 40-ben díszesebbé, jelentősebbé építették át. Abban a korban az időszámításunk szerint 20-ban alapított Tiberias nevű város előtt a szomszédos Magdala, Mária Magdaléna szülőhelye volt az egyetlen nagyobb település a Galileai-tó nyugati partján, és ezért az Újtestamentum szerint ezen a környéken tanító és prédikáló Jézus – véli Kelly – minden bizonnyal meglátogatta zsinagógáját.

A korabeli Magdala, vagy görög nevén Magadan a Via Maris, egy fontos kereskedelmi útvonal mellett volt, amely a Földközi-tengertől indult és Galileán át elvezetett egészen Egyiptomig vagy Szíriáig. „Okos rabbi volt, tudta hová tegye az üzletét” – vélekedik Kelly. „Ha valaki Názáretből a Betsaida vagy Kapernaum nevű halászfalvakba tartott, el kellett haladnia erre” – tette hozzá.

Máté evangéliuma említi ezt a helyet (15:39): „Amikor a tömeget elbocsátotta, bárkába szállt, és Magadán környékére ment”. Az ősi zsinagóga közepén egy faragott mészkő áll, ahol valószínűleg egykor a tórát olvasták a helyiek. Domborműve a valaha talált legrégebbi kőbe vésett menóraábrázolás. Kelly szerint annak idején ha egy idegen rabbi, egy új prédikátor jött a városba, akkor bizonyosan a zsinagógában fogadták, ugyanis akkoriban ezek az építmények nemcsak imádkozásra szolgáltak, hanem afféle közösségi házak is voltak, ahol a helyiek összegyűlhettek.

A régészek úgy vélik, hogy időszámításunk szerint 67-68-ban, az első zsidó háború idején a rómaiak lerombolták az épületet. A zsinagógán kívül ezen a helyen horgászok medencéit és rituális fürdőt is találtak, de tovább ásnak, és folyamatosan kerülnek elő egy első századbeli városka újabb és újabb maradványai. Közben a Krisztus Légiója Kongregáció már felépítette a kápolnát, épül a szálláshely és a vendéglő is. A már feltárt részeket májusban megnyitották a nagyközönség előtt, és eddig ötezren látták a zsidók és keresztények számára egyaránt fontos leleteket. „Ez itt egy olyan hely, amely segít megérteni, mi a közös bennünk” – vélekedik Eamon Kelly.

Forrás: MTI

Még több Kibic

Máramaros megye egyik zsinagógájában hozzák létre az Erdélyi Zsidók Múzeumát

2024.10.13.4 hét ago
A tervezett múzeum Szinérváralja jelenleg restaurálás alatt álló zsinagógájában fog működni, ahol az egykori kóser hentesüzletet is felújítanák, udvarát pedig közparkká alakítanák át.

Egy zsinagóga lassú pusztulásának rögzítése

2024.09.26.1 hónap ago
Elmúlás és remény három epizódban elmesélve. Lantai Dávid a Bálint Házból Kende János operatőrrel és Cseh Viktor történésszel Jancsó Miklós az olaszliszkai zsinagógában és a zsidó temetőben forgatott Jelenlét-trilógiája kapcsán beszélgetett a Budapesti Klasszikus Film Maratonon.

Izraeli fiatal művészek alkotásai, békeidőben és nehezebb napokon

2024.09.11.2 hónap ago
Két fiatal izraeli filmes és rövidfilmek a jeruzsálemi Bezalel Művészeti Akadémiáról a Merkaz – Héber és Izreli Kultúrális Központban.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »