Szerelem a holokauszt idején

Elsőre bármilyen furcsának és bizarrnak is hangzik, még a holokauszt idején, a koncentrációs táborokban is alakultak szerelmi kapcsolatok. Kockázatos, fenyegető és veszélyes élethelyzetekben is előfordulhat, hogy két ember egymásba szeret, és a szexuális vágy még háborús környezetben sem tűnik el. Aaron Ben-Ze’ev a Haifai Egyetem filozófia professzora éppen erről tartott előadást az Izraeli Kulturális Intézetben.

A szerelem mint érzés nem tud gonosz lenni, a szerelem ugyanis mindent legyőz, a hosszú szerelem titka pedig a sok közös, lényegi együttlét, a közös tevékenységek – ilyesmi közhelyeket is mondott a professzor, de felolvasott néhány sort Joe Cocker és Whitney Houston-dalok szövegeiből is, sőt még néhány izraeli szerelmes versből is idézett.

Aaron Ben-Ze'ev

Majd ennél valamivel tudományosabb okfejtésben levezette, hogy a holokauszt alatt a túlélést is segítette a szerelmes állapot, célt, értelmet adott, amiért érdemes volt túlélni, s mindent megtenni azért, hogy életben maradjanak. A pozitív illúzió és a szerelem érzése életigenlő vitalitást adtak az érintetteknek. Aztán közölt egy statisztikai adatot, amely szerint egy, a világboldogságot mérő listán Izrael a 11. helyen áll. A professzor szerint azért végezhet ilyen jó helyen az ország, mert rengeteg negatív, halálos eseményt kellett túlélniük, ami mind óriási áldozathozatallal járt.

Majd rátért egy különleges szerelmi történetre, amelynek női főszereplőjével találkozott is.

Hedy Weisz és Tibor Schroeder életéről könyv és film is született. Nem véletlenül. Tibor katolikus volt és a magyar hadseregben szolgált, Hedy viszont zsidó, mindketten Kárpátalján laktak, családjaik ismerték egymást. Ők pedig szerelmesek lettek egymásba a holokauszt idején. A férfi tervet eszelt ki, hogyan megmentse meg a nőt, ki akarta szöktetni a nagyszőllősi gettóból. Ám a nő inkább a családjával maradt, így Auschwitzba került, de a koncentrációs tábort túlélte és Izraelben kezdett új életet. Megházasodott, gyermeke is született, a férje viszont meghalt.


Ezután Kanadába költözött, ahova Tibor is. Egyszer találkoztak is, de Hedynek már újabb férje volt, akit ugyan nem szeretett, de végtelenül tisztelt, így nem teljesült be a nagyszőllősi szerelem. Pandora szelencéjét tehát nem nyitották ki. A professzor szerint azért, mert Hedynek az átélt borzalmak után a biztonság volt a legfontosabb, amelyet semmiért és senkiért, még a szerelemért sem akart, mert kockára tenni.

Szerelemi történetük azért különleges, mert teljesen különböző vallású és hátterű emberek egy olyan brutális élethelyzetben szeretnek egymásba, amikor éppen egymás ellenségeinek „kellene” lenniük.

Aaron Ben-Ze’ev az Európai Filozófiai Társaság Érzelmi Központjának elnöke, jelenleg a Romantikus kompromisszumok című könyvén dolgozik, a Haifai Egyetemen diplomázott, majd a Filozófia Karon több akadémiai pozíciót is betöltött (elnök, rektor, kutatómunkáért felelős dékán), a Chicagói Egyetemen doktorált 1981-ben.

Kapcsolódó cikkek

Budapest 1944: halálmenet, munkaszolgálat, deportálás

2024.10.08.3 nap ago
Neves szakértők részvételével rendez tudományos tanácskozást a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár a Mazsihisz-székház Goldmark-termében október 14-én, hétfőn 14 órától.

Az 1944-ben leégett zsinagóga helyén állítottak holokauszt-emlékművet Szarvason

2024.10.01.1 hét ago
Az emlékmű felállításáról a szarvasi önkormányzat a túlélők és a leszármazottak támogatásával döntött.

A holokauszt máig ható lelki terhei – Októberben újraindul a Múlt-jelen-jövő csoport

2024.09.25.2 hét ago
Segítő csoportbeszélgetések a túlélők utódai (másod- és harmadgeneráció) számára a Bálint Házban.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »