Tel-Aviv, a startup világítótorony
Azok számára, akik figyelemmel követték az utóbbi években az információ-technológiával foglalkozó híreket, nem okoznak meglepetést azok a kijelentések, amik Izraelt „startup-nemzetként”, Tel-Avivot a kelet Szilícium-völgyeként emlegetik. Nem kell messzire tekinteni: idén szeptemberben Rubik Ernő a Digital-Life-Design Tel-Aviv Innovációs Fesztivál díszvendége volt, az applikáció-teszteléssel foglalkozó budapesti Testjockey pedig a Start Tel-Aviv 2014 nemzetközi startup verseny győztesei között végzett.
Csak Kínából és az Egyesült Államokból jegyeznek több vállalatot a NASDAQ-on Izraelhez képest, az egy főre jutó vállalkozások száma pedig itt a legmagasabb a világon. Az ország több mint 4800 startupjából közel 700 kockázati-tőke befektetőknek köszönheti a finanszírozását.
De mi teszi ilyen vonzóvá ezt az országot a befektetők számára? Hogy lehet, hogy a konfliktusok okozta bizonytalanságra máskor oly érzékeny tőke ekkora fantáziát és megtérülést lát a térségben?
A website-építő platformot üzemeltető Wix ügyvezetője, Avishai Abrahami szerint siker egyik oka a rendkívül magasan képzett munkaerő (elsősorban mérnökök, programozók és marketing-specialisták), melynek koncentrációja világszerte csak a Szilícium-völggyel mérhető össze, ellenben az izraeli cégeknek nem kell olyan óriásokkal versenyeznie a legjobb szakemberekért, mint a Google vagy a Facebook.
E kedvező körülmény hátteréül meglepő módon nem csak a kiváló oktatást nyújtó egyetemeket szokták említeni a témával foglalkozó elemzők. A kötelező katonai szolgálat ideje alatt a fiataloknak magas szintű technikai képzettség elsajátítására van lehetőségük, már a felsőoktatásba való belépés előtt: az erős, jól finanszírozott védelmi szektor máshol is az innováció motorja tud lenni, de ez különösen igaz Izraelre.
Hogy milyen hatása van a folyamatosan fenyegető konfliktusnak erre a légkörre?
A témában befektetőként különösen érdekelt Jonathan Medved szerint ez éppen az izraeli vállalkozók malmára hajtja a vizet. Hiszen, mint mondja, egy olyan közegben, ahol egy becsapódó rakéta, vagy más támadás a mindennapi realitás része, egy új cég alapításával járó kockázatok szinte megmosolyogni valónak tűnnek.
Tény mindenesetre, hogy a 2014-ben az év végére majdnem megháromszorozódott az izraeli cégekbe áramló befektetések mennyisége az első negyedévhez képest – és akkor még nem is számoltunk a New Yorkban, illetve a San Francisco térségében tevékenykedő vállalkozásokkal.
Ez 2012-ben például 2.2 milliárd dollárt tett ki, többet, mint amennyit Európa egész technológiai szektora képes volt vonzani összesen.
Forrás: keletport.hu
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!