Rivlin izraeli elnök a zsidó nemzetállami törvény ellen foglalt állást

Reuven Rivlin izraeli államelnök fellépett az Izraelt zsidó nemzetállamként meghatározó törvényjavaslat ellen, amely várhatóan emiatt lekerül a napirendről.

„A nemzetállami törvényből hiányzik a Függetlenségi Nyilatkozat mélysége és nagysága” – idézte Rivlinnek kedden, az éves ügyészkonferencia megnyitóján elhangzott szavait a Háárec című napilap. Az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat jelentette Izrael Állam létrejöttének alapját.

„A javaslatot úgy lehet értelmezni, mintha megkérdőjelezné a cionista vállalkozás sikerét és rágalmaknak teszi ki Izraelt” – tette hozzá a köztársasági elnök.

„Vannak néhányan kívül és belül, akik kétségbe vonják, de Izrael a zsidó nép nemzetállama, melynek földjén szabadság van. De mi értelme ennek az alaptörvénynek?” – tette föl a kérdést az államfő. „Vajon magának a javaslatnak a felvetése nem a cionista kezdeményezés sikerének a megkérdőjelezését jelenti-e, amelyben mindannyian élünk” – fűzte hozzá.

A Netanjahu által sürgetett új alaptörvény ellen az államelnökön kívül állást foglaltak mind a kormánykoalíción belüli centrista, mind ellenzéki politikusok. Kedden egy konferencián Cipi Livni igazságügy-miniszter, a centrista Tnua (Mozgalom) párt vezetője azt mondta, hogy a zsidó nemzetállami alaptörvény „a szemétbe dobja a Függetlenségi Nyilatkozatot”, amely egyforma jelentőségűnek határozza meg Izrael zsidó és demokratikus jellegét.

Jichák Herzog, az ellenzéki szociáldemokrata párt elnöke pedig kijelentette, hogy „csakis egy önbizalom-hiányos miniszterelnöknek van szüksége zsidó nemzetállami törvényre önigazolásul”.

Vasárnap a kormány ülésén abban állapodtak meg a miniszterek, hogy az ott elfogadott elvek alapján szerdán a kneszet elé terjesztik az új alaptörvény addigra kidolgozott szövegét. Hétfőn azonban az eredetileg tervezettnél egy héttel későbbre halasztották az első olvasat plenáris szavazását, és a rendkívül éles külső és belső kritika hatására egy időre várhatóan lekerül a kérdés a parlament napirendjéről.

Mindeközben a palesztin állam elismeréséről tartott vitát szerda délután az Európai Parlament plenáris ülése Strasbourgban, amelyen az derült ki, hogy a képviselőcsoportok álláspontja nagymértékben különbözik a kérdésben. A legtöbben egyetértettek abban, hogy hosszú távon a kétállami megoldásra kell törekedni, de abban már eltértek a vélemények, hogy milyen körülmények között kerülhet erre sor.

Államok elismerésére az Európai Unió egyetlen intézményének sincs jogköre, ez a tagállamok kizárólagos kompetenciája. A tervezett határozatban az EP csak javaslatot tett volna erre, ha elfogadják, de az állásfoglalásról a szavazást a hét elején a decemberi plenáris ülésre halasztották el.

Forrás: mti.hu