Lappangó kincsek a Zsidó Múzeumban…
A Barcsay család náznánfalvi birtokán lakott a 18. századi Erdély második legnagyobb zsidó közössége. Zsinagógát fából építettek 1747–ben. A kívülről egyszerű, pajtaszerű zsinagóga belső falain gazdagon festett imaszövegek voltak.
Az 1931-ben újramegnyitott Magyar Zsidó Múzeum (erről részletesebben lásd korábbi cikkünket) állandó kiállításán szinte mindent bemutattak, ami a gyűjteményhez tartozott. Az 1984-ben újrarendezett tárlaton már csak csillogó ezüstök és szertartási tárgyak láthatóak – a kevésbé látványos – ámbár gyakran sokkal érdekesebb – darabok azóta raktárak mélyén várják, hogy újra megmutathassák magukat a közönségnek. Ezek közé tartozik a hajdani náznánfalvai fazsinagóga néhány töredékes faldarabja is.
Marosvásárhelyen – más királyi városokhoz hasonlóan – nem telepedhettek le zsidók, ezért a város szomszédságában, a Barcsay család náznánfalvi birtokán lakhattak, s ez lett a 18. századi Erdély második legnagyobb zsidó közössége. Zsinagógát fából építettek 1747–ben. A kívülről egyszerű, pajtaszerű zsinagóga belső falain gazdagon festett imaszövegek voltak. Egy fennmaradt levél tanúsága szerint a Múzeum vezetőinek figyelmét már 1910-ben felhívták az egyedülálló történeti kincsre, de a bürokratikus tétovázás és a közben bekövetkezett országhatár-változások miatt a zsinagóga korhadó darabjai még sokáig nem kerülhettek a gyűjteménybe. Végül 1941-ben, amikor a második bécsi döntésnek köszönhetően Náznánfalva újra Magyarországhoz tartozott, a Múzeumban dolgozó fiatal rabbi, Balázs György ment Náznánfalvára, ahonnan megszerezte a zsinagóga nyolc faldarab-részletét, és rajzokat készített az akkor már félig összedőlt épületről. Útjáról, a közösség és a zsinagóga történetéről 1941-ben a Libanon hasábjain számolt be. Leírása szerint a zsinagóga belső fala világoskék volt, és sötétvörössel keretezett imaszövegek voltak az oldalfalakon. A mennyezetre a hónapok csillagképeit festették. Balázs Györgyöt 1944-ben közösségével együtt deportálták, ahonnan nem tért vissza. Munkásságát jelenleg lánya, Judit kutatja, a múzeum padlásán lévő darabokról készített fényképet is ő készítette 2006-ban.
Még több Kibic
A Magyar Zsidó Múzeum a leglátogatottabb hazai múzeumok között
A tavalyi évben a Magyar Zsidó Múzeum a külföldi látogatók körében a második legnépszerűbb múzeum volt az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) nemrég közzétett adatai szerint.
Több mint harminc év után újult meg a Magyar Zsidó Múzeum állandó kiállítása
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár megújult kiállítása bevezeti a közönséget a judaizmusba és annak elemeibe. A jelenlegi kiállítás azonban nem végleges, a jövőben ugyanis jelentősen bővülni fog és folyamatosan meg is újul majd.
Made in Israel, avagy a cionista nemzeti művészet
A cionista nemzeti művészet kialakítására egy fiatal bevándorló művészekből álló csoport 1906-ban Jeruzsálemben létrehozta a Becalél Művészeti Akadémiát. Követendő szempont volt, hogy a termékek nyersanyaga helybeli, izraeli anyag legyen és lehessen háziipari körülmények között is művelni.
Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!
