„A tradíció átadása, folytonosságának fenntartása a legfontosabb”

Az egykori Zsidó, majd később Anna Frank Gimnázium és Általános Iskola ma Scheiber Sándor nevét viseli. Jelenleg több, mint négyszáz diák jár falai közé. Az iskola szervezési igazgatóhelyettesével, Kiss Henriettel beszélgettünk hagyományőrzésről, az iskolai légkör fontosságáról s nem utolsósorban a tanítás szabadságáról.

Mennyire van jelen az iskola életében a zsidóság?

A tradíció átadása, folytonosságának fenntartása terén mindenképp; számunkra ez a legfontosabb. Ha viszont csupán a külsőségeket vesszük alapul, akkor a zsidóság elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a fiúkon kipa van, a lányoktól pedig visszafogottabb öltözködést várunk el, azaz nem hordhatnak miniszoknyát, nem lehet fedetlen a válluk. Nagyobb ünnepekkor hagyományos zsidó süteményeket eszünk az osztályfőnöki órán, a gyerekek pedig már a legelső évben judaisztikát, másodiktól héber nyelvet tanulnak. A konyha is kóser, az ételek helyben készülnek.

A Scheiber nem ortodox, inkább hagyományőrző szemléletű. A tanítás koedukáltan folyik?

Igen, minden esetben. Az alsó évfolyamokban egy-egy, a felső tagozattól kezdve pedig két-két osztályban tanulnak együtt a fiúk és a lányok.

Mennyire köti meg a kezüket a jelenleg érvényben lévő központi oktatási szabályzat?

Néhány dologban védettséget élvezünk, az egyik ilyen például a diákok létszáma. Mivel a mi fenntartónk nem a Klik (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ), hanem a Budapesti Zsidó Hitközség, ezért megtarthattuk a gyerekbarát létszámot, ami osztályonként legfeljebb 23-25 főt jelent. A másik fontos dolog, hogy sajátos munkarendben dolgozhatunk, s ebből következően egészen másfajta bioritmus alakul ki, ami a tanár-diák kapcsolatra is pozitív hatással van. Az új pedagógus portfólió széleskörűvé válása, vagy a tanfelügyeleti rendszer életbe lépése viszont számunkra is kérdéses, hiszen nem tudni, kik, s főként milyen szempontok szerint vizsgálják majd például a héber-és judaisztika tanárok működését.

Mi a helyzet a kötelező olvasmányokkal?

Ahogy mások, úgy mi sem kerülhettük ki a kötelező tankönyveket és azokat a társadalmi vitákat sem, amelyek az új irányelvekkel kapcsolatban kialakultak. Problémát jelent továbbá, hogy nem tudjuk, vajon meddig tehetjük meg, hogy nem tanítjuk magyar órákon azokat a szerzőket, akikről maga a szakma sem nyilatkozott pozitívan, és mi is elutasítottunk. Hangsúlyozom, ez nemcsak azért van így, mert az általuk képviselt eszmék nem egyeztethetők össze az iskola szellemiségével, hanem azért is, mert szakmailag nem tartjuk őket elég jónak, Tormay Cécile vagy Wass Albert munkásságánál sokkal jelentősebb alkotások is születtek, például a Nyugat első nemzedékének idején.

A héber és judaisztika tantárgyak oktatásán túl mennyiben más a tananyag?

Van egy sajátos tanmenetünk, ami egyben kötelező vizsgákat is előír a gyerekek számára; ezeket az érettségiig teljesíteniük kell. Az egyik ilyen a végzősöket érintő zsidó történelem vizsga, amelynek anyaga Izrael történelmét tárgyalja a kezdetektől, valamint kitér a jelenkori konfliktusok előzményeire, a főbb problémákra. A másik különbség az úgynevezett nulladik év, ami, tizenkét évfolyamos iskoláról lévén szó, hetedikben kezdődik, amikor a gyerekek kizárólag hébert, angolt és informatikát tanulnak emelt óraszámban, mellette a közismereti tárgyakból csupán szinten tartás folyik.

Milyen a továbbtanulás aránya? Követik-e a diákok sorsát?

Igen, az érettségit követően sem tévesztjük szem elől az egykori scheibereseket, akik közül sokan találták meg a számításukat, akár politológia, akár újgörög, jogász vagy gazdasági szakokra jelentkeztek. Ami viszont szerintem ezzel kapcsolatban a legfontosabb, hogy aki eldöntötte, továbbtanul, s bekerült egy-egy felsőoktatási intézménybe, az minden esetben el is végzi az adott szakot.

Hogyan alakul az iskolában a tanár-diák viszony?

A Scheiberben a szokásosnál családiasabb, meghittebb a légkör. A tanár a folyosón is megszólítható, lehet vele beszélgetni, ez az iskola igazgatójára, Kovács Bernadettre különösen igaz.

Van-e saját tábora az iskolának?

A legnépszerűbb az ún. Flódni-tábor, amit Sugi néni (Sugár Edit) tart, s róla elsősorban azt kell tudni, hogy az év végi táboroztatáson túl, az iskolai tankonyhában hetente kétszer süt-főz a gyerekekkel. A természettudományos munkaközösség egyébként most Badacsonytomajon készül nyári tábort szervezni.

Kik jelentkezhetnek az iskolába?

Mivel köznevelési funkciót ellátó intézmény vagyunk országos illetékességgel, bárki, aki hozzánk jelentkezik, és zsidó származású, felvételt nyer. Ezen felül természetesen nyitottak vagyunk azok számára is, akik más vallásúak, mindaddig, amíg ezt az iskola befogadóképessége lehetővé teszi.