Zsidó földalatti aktivisták is mentettek zsidókat Magyarországon

Kitüntetésben részesült egy magyar és egy lengyel zsidó, akik a német megszállás alatt Magyarországon mentettek zsidókat. Az elismerés célja, hogy tudatosítsa: Európa-szerte több ezer zsidó vett részt aktívan a mentőakciókban, a saját életüket is kockáztatták  azért, hogy zsidó társaikat megóvják a deportálástól.

Berta Davidovitz Rubinsztejn és Győri György Magyarországon mentett zsidókat a német megszállás alatt.

Hetven évvel a második világháború befejezése után tünteti ki őket a Bné Brit Világszövetség és a Zsidó-mentő Zsidó Hősöket Elismerő Bizottság (the Committee to Recognize the Heroism of Jews who Rescued Fellow Jews During the Holocaust).

Rubinsztejn (92) Lengyelországban született és a családjával menekült a Kárpátokon keresztül a már akkoriban is megszállás alatt lévő Magyarországra. 1942-ben Rubinsztejn eljutott Budapestre, ahol csatlakozott a Habonim Drorhoz, és önkéntesként részt vett a cionista ifjúsági szervezet illegális tevékenységében. Ő és más Habonim Dror tagok kereszténynek adták ki magukat, és egy parkban tartották összejöveteleiket, hogy megbeszéljék a szükséges műveleteket és a fegyver csempészetet.

Rudolf Kastner – a Zsidó-mentő Bizottság elnöke – megegyezett Adolf Eichmannal, hogy egy zsidókkal megrakott vonatot átenged a német megszállás alatt lévő Magyarországról a semleges Svájcba 1944-ben. Innentől kezdve a szervezet célja az volt, hogy minél több árva zsidó gyermeket utaztassanak ki a vonattal Budapest utcáiról Svájcba. A nyolc éves Meir Brand is a gyerekek között volt.

Brandet két unokatestvérével csempészték Magyarországra 1943 augusztusában, miután a szülei megtudták, hogy nemsokára felszámolják azt a gettót, amelyben közel két éve éltek. Három hét vándorlás után Brand megérkezett Budapestre, ahol magára hagyták. 9 hónapig élt az utcán, kereszténynek adta ki magát, ételt koldult és lebombázott épületekben aludt. Amikor Rubinsztejn megtalálta őt 1944 áprilisában, ösztönösen megérezte, hogy zsidó, hazavitte és ápolta.

1944 júniusában Rubinsztejn és 10 zsidó gyerek – köztük Brand – felszállt a Kastner vonatra.

Rubinsztejn végig gondoskodott Brandről az út alatt – beleértve a Bergen-Belsen-i koncentrációs táborban tölött időt –, egészen addig, amíg meg nem érkeztek Svájcba és alijáztak.

Brand és Rubinsztein

Rubinsztejn Izraelből az Egyesült Államokba emigrált 1960-ban, ahol a szüleivel élt. Több szervezet – például a Bronxi Demokratikus Párt – tagja volt, és még ma is aktívan dolgozik a New York-i Héber Idősek Otthonában, ahol holokauszt túlélők számára szervez összejöveteleket.

A Bné Brit Világszövetség New Yorkban tüntette ki őt az Holokauszt Emléknapja alkalmából.

Győri György (90) Budapesten született és Északkelet-Magyarországon nőtt fel. Nyíregyházán csatlakozott a Hashomer Hatzair mozgalomhoz, és 1942-ben visszaköltözött Budapestre, ahol novellái és cikkei jelentek meg a Hashomer Hatzair lapjában.

Számos illegális tevékenységben vett részt, majd 1944 nyarán 3 bajtársával együtt Dél-Erdélybe ment, hogy segítse a cionisták titkos, földalatti műveletét, a „tiyult”, amelynek során zsidókat csempésztek Lengyelországból és Szlovákiából Magyarországon át Romániába.

Győri György

Azonban Győri Györgyöt és társait hamar leleplezték és elkapták, majd Auschwiztba deportálták. Győri túlélte a koncentrációs tábort, és a felszabadulás után visszatért Budapestre.

1960-ban befejezte egyetemi tanulmányait, és lakatosként, könyvtárosként, tanárként valamint főként pedagógiai témákra szakosodott újságíróként dolgozott. Több könyve is megjelent magyarul, többek között a 2001-es Túlélés: Egy hosszú levél az unokámnak című.

Győri a mai napig Budapesten él, az oklevelet David Gur, a Magyarországi Cionista Ifjúsági Mozgalmak Történetét Kutató Társaság elnöke aláírásával postán juttatták el neki, mivel nem tudott részt venni a jeruzsálemi ceremónián, amelyet még nyáron, a holokauszt emléknapján tarottak.

A Bné Brit Világszövetség központja és a Zsidó-mentő Zsidó Hősöket Elismerő Bizottság 2011-ben alapította azt a díjat, amelyet azok a zsidók kaphatnak meg, akik sorstársaik életét mentették meg a holokauszt alatt. Az elismerés célja, hogy tudatosítsa: Európa-szerte több ezer zsidó vett részt aktívan a mentőakciókban, amellyel kockáztatták a saját életüket annak érdekében, hogy zsidó társaikat megóvják a deportálástól, az éhezéstől és attól, hogy a nácik és szövetségeseik megöljék őket.

Az utóbbi 4 évben közel 100 elismerő oklevelet adtak át azoknak a megmentőknek, akik Franciaországban, Németországban, Hollandiában, Görögországban és Magyarországon tevékenykedtek.

„Büszkék vagyunk rá, hogy kitüntethetjük ezt a két zsidó hőst, és örülünk annak, hogy több évtizedes erőfeszítéseinknek köszönhetően egyre többen tekintenek rájuk a zsidó és az emberi szolidaritás megtestesítőiként” – mondta Alan Schneider, a Bné Brit Világszövetség igazgatója.

Forrás: jpost.com

Kapcsolódó cikkek

A felszabadított zsidók közül többen is csatlakoztak a varsói felkeléshez

2024.08.13.4 hét ago
A helyi német koncentrációs tábor felszabadításának 80. évfordulójáról emlékeztek meg Varsóban.

Zsidó családokat segített a 101 éves korában elhunyt holland ellenálló

2024.07.23.2 hónap ago
Ellis Brandon alig 17 évesen kapcsolódott be a holland ellenállási mozgalomba.

Első alkalommal helyezte el saját botlatókövét egy holokauszt-túlélő Magyarországon

2024.07.10.2 hónap ago
A Mazsike a napokban további helyszíneken rak le botlatóköveket Budapest területén.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »