Magyarország 1941-ben még nem állt német megszállás alatt, az intézkedést így nem egy külső hatalom kényszerítette rá Magyarországra, jelentette ki Iványi Gábor a Wesley János Lelkészképző Főiskolán (WJLF), ahol nemzetközi kegyeleti és tudományos konferencián emlékeznek meg a magyar zsidóság deportálásának 70. évfordulójáról.
A vasárnap kezdődött háromnapos találkozón az 1941. augusztusi kamenyec-podolszkiji tömegmészárlástól az 1944-es deportálásokig tekintik át a soá magyarországi történetét, kitérve az események utótörténetére, értelmezéseire is.
Az ukrajnai Kamenyec-Podolszkij környékén 1941. augusztus 27-én és 28-án mintegy 15-16 ezer Magyarországról kitoloncolt zsidót gyilkoltak meg a német alakulatok.
Iványi Gábor, a WJLF rektora köszöntőjében hangsúlyozta: a kamenyec-podolszkiji mészárlásnak, a Soá e feledésbe merült fejezetének meg kell kapnia méltó helyét a megemlékezéseken. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország 1941-ben még nem állt német megszállás alatt, az intézkedést így nem egy külső hatalom kényszerítette rá Magyarországra. “Önvizsgálat és bűnbánat nélkül nem lehet erkölcsi megújulás Magyarországon” – jegyezte meg.
A WJLF és az amerikai Nazareth College által rendezett konferencia az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem védnöki patronálásával valósul meg. Schőner Alfréd főrabbi, az egyetem rektora köszöntőjében úgy fogalmazott: a most ünnepelt szukkot (sátoros ünnep) idején “a fizikai és lelki vándorlást idézzük fel, amelyen időnként megállunk és emlékezünk”. Ez a konferencia is állomás ezen az úton a “közös tanulás, megértés, megbékélés, őszinteség és tudományos objektivitás szellemében”.
A konferencia nyitó előadását Heller Ágnes tartotta. Auschwitz okait fejtegetve rámutatott: az antiszemitizmus, a fajelmélet, a totalitárius állam és a modernitás mind feltételei voltak Auschwitznak, mégsem magyarázzák kielégítően még összességükben sem.
“Auschwitzot nem lehet megmagyarázni és megérteni. A bűn olyan foka jelent ott meg, ami megmagyarázhatatlan. Úgy nevezhetnénk: a radikális gonosz” – fogalmazott a filozófus.
Előadásában érintette azt a teológiai kérdést is, hogyan tűrheti el Isten a “radikális gonoszt”. Leibniztől és modern szerzőktől idézve a magyarázatot végül az emberi szabadságban nevezte meg, amely egyes felfogások szerint még Isten mindenhatóságát is korlátozza. “Csak mi, emberek tudunk a gonosz ellen tenni. Sajnos Auschwitz megtörtént, így elképzelhető, azaz ismételhető is. Nemet kell mondanunk a radikális gonoszra” – hangoztatta Heller Ágnes.
A Kamenyec-Podolszkijtól Auschwitzig című konferenciára a magyarországi egyetemek, levéltárak, könyvtárak és az MTA mellett az Egyesült Államokból, Ausztriából, Franciaországból, Izraelből és Törökországból is érkeznek előadók.
Forrás: mti.hu
