A házaséletük mindennapjait rögzítette több mint tíz évig

Hamarosan megjelenik Gyarmati Fanni, Radnóti Miklós költő özvegyének naplója, amelyet házas életük évei alatt írt 1935-től egészen a költő második újratemetéséig, 1946-ig. A kötet szerkesztője, Ferencz Győző szerint a holokauszt-kutatás és a feminista irodalom szempontjából is jelentős mű kerül az olvasók elé.

Ferencz Győző irodalomtörténész, Radnóti-kutató, a kézirat szerkesztője szerint a naplóból egyrészt megismerhető belőle Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni házasélete, emellett erős irodalomtörténeti értéke is van, hiszen bemutatja, miként élt a költő, milyen irodalmi műhelyt hoztak létre feleségével, milyen baráti társaság vette körül őket, valamint azt is, hogy milyen irodalmi élet zajlott a korabeli Magyarországon. Ferencz Győző hangsúlyozta azonban, hogy a mű nemcsak az irodalomtörténet szempontjából lehet jelentős, hanem a holokauszt-kutatás és a feminista irodalom szempontjából is, hiszen Gyarmati Fanni ahhoz a generációhoz tartozott, amelyben először megjelentek a „dolgozó nők”.

Gyarmati Fanni nyíltan és őszintén írt a házasságáról, a hétköznapjairól, a szexuális problémáiról, mindennapi küzdelmeiről a feudális, férfiközpontú társadalomban. A szöveg egy modern nő szemén keresztül mutatja be a kort, és azt a nemzedéket, amely az első világháborút követően munkába állt. Hatalmas volt a váltás a szüleik generációjához képest, mondta Ferencz Győző, a világháború után már egy másik világ már egy másik világ várta a fiatalokat.

Ferencz Győző kitért arra is, hogy a naplóírás esetlegességei ellenére egyértelmű: 1946-ra Gyarmati Fanni íróvá vált, a rövid, tényközlő bejegyzések helyett egyre több az önreflexív szöveg. A kutató ugyanakkor rámutatott: a naplóíró nem fukarkodott a minősítésekkel, amelyekből arra lehet következtetni, hogy valóban nem a nyilvánosságnak szánta a szöveget.

Szerinte a napló arra is rámutat, hogy a magyar irodalom a költő és felesége számára egyfajta identitást is jelentett, mindent annak rendeltek alá, hogy Radnóti mint „nagy költő” zavartalanul alkothasson. Így a naplóban Gyarmati Fanni megemlékezik arról is, ha férje új verssel várta haza.

Gyarmati Fanni -1912 09 08- 2014 02 15

A költő és Gyarmati Fanni szerelme 17 éves korukban kezdődött, majd miután Radnóti Miklós Szegeden ledoktorolált, 1935. augusztus 11-én házasodtak össze. Kapcsolatuk példamutató és erős volt, akárcsak a versekben. Büszkék voltak arra is, hogy a szerelmet nem a másik fél kisajátításaként, hanem kölcsönös bizalmon, elfogadáson alapuló kapcsolatnak fogják fel.

A könyvet megjelentető Jaffa Kiadó szerint igen terjedelmes – mintegy 3 és fél millió karakteres – műről van szó. Megjegyezte, hogy a napló létezése csak a szakma számára volt titok, az idén februárban elhunyt Gyarmati Fanni korábban, az 1970-es években legépelte, legépeltette a határidőnaplókba, füzetekbe gyorsírással lejegyzett szöveget, sőt a szigligeti alkotóházba is erre hivatkozva kért beutalót.

A kutató a napló létezéséről akkor értesült, amikor a 2000-es évek elején Gyarmati Fanni megkérte, hogy segítsen rendet rakni az iratszekrényében. Ekkor került elő mintegy hatvan oldal gépirat. Akkor azonban az özvegy leszögezte, hogy a leveleket és a naplót haláláig senki sem olvashatja – idézte fel Ferencz Győző.

A közel 90 szerzői ív hosszúságú kézirat nem irodalmi napló, hanem dokumentum – hangsúlyozta a kutató, hozzátéve, hogy Gyarmati Fanni nem szeretett naplót írni, csupán azért rögzítette napjaikat, hogy „megmaradjon, ami Miklóssal történt”.

Ferencz Győző ugyanakkor valószínűsítette, hogy a szöveget sosem szánták a nyilvánosságnak, inkább azért született, hogy ők maguk öregkorukban fel tudják idézni, mi is történt a vészkorszak idején. A kéziraton Gyarmati Fanni élete végéig dolgozott, javítgatta, időnként szerkesztette – fűzte hozzá az irodalomtörténész, megemlítve: az özvegy felhatalmazta, hogy azt kezdjen a dokumentummal a halála után, amit akar.

Ferencz Győző kiemelte, hogy a napló szövegét nem cizellálta, szinte szöveghűen közlik majd a decemberi kiadásban. A készülő műhöz lábjegyzetek, jegyzetek is készülnek, ezekben lesznek olvashatók a sokszor csak keresztnévvel szereplő személyek életrajzi adatai, valamint a fontosabb tudnivalók a szövegben felbukkanó intézményekről, szervezetekről, kávéházakról, periodikákról.

Forrás: mti.hu + mno.hu