Vissza kell adni az egyházi státuszt a reform zsidó közösségeknek

Elutasította a strasbourgi bíróság a kormány kisegyházas fellebbezését, és kártérítést ítélt meg a kisegyházaknak, így a reform zsidó hitközségeknek is. A döntése alapján a kártérítésen felül a magyar államnak kötelessége a jogsértést elhárítani.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította a magyar kormány fellebbezését, s ezzel 2014. szeptember 9-én jogerőssé vált az áprilisban hozott elsőfokú ítélet. Ez az elsőfokú ítélet azt mondta ki, hogy a gondolat-, a lelkiismereti- és vallásszabadság tekintetében sérült a magyar államot beperelő kilenc vallási közösség gyülekezési és egyesülési szabadsága azáltal, hogy az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól. Mindez érinti a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközséget és a Bét Orim Reform Zsidó Hitközséget is.

A bíróság kimondta, hogy a keresetet benyújtó egyházaknak kártérítés jár, melynek mértékéről a kormánynak meg kell egyeznie a panaszosokkal a jogerőre emelkedéstől (azaz szeptember 9-től) számított hat hónapon belül. Ha ez nem sikerül, akkor a bíróság fogja megállapítani a kártérítési összeget.

Ez a státusz elvesztése következtében kieső bevételek (egyházi 1%, egyházi pályázatok és az elmaradó örökjáradék) összegét, valamint a jogi eljárással kapcsolatos anyagi terheket foglalja magában. Az összeg, a státusz elvesztése és a kérelem benyújtása közötti időszakra szól, s amíg nem állítják helyre egyházi státuszunkat, addig évről évre újabb kérelmet nyújthatunk be.

A bíróság döntése alapján a kártérítésen felül a magyar államnak kötelessége a jogsértést elhárítani. Amennyiben ezt nem teszi meg, a bíróság folyamatosan el fogja marasztalni, azaz kártérítést kell fizetnie mindaddig, míg a kisegyházak nem kapják meg a státuszt ismét.