A citromos koszorú eredetileg két, lekvárral összeragasztott korongból áll, de lekvár nélkül, keksznek is igen jól megállja a helyét. A Kóser de finom eheti receptje szinte elronthatatlan, ráadásul kisebbekkel való közös sütéshez is ideális.

Nagyon szeretek sütni. A lelkesedésem gyakran két szélsőség között mozog. Előszeretettel kísérletezem otthoni körülmények között nehezen megvalósítható cukrászati remekek házi előállításával, de gyakran merítek ihletet régi szakácskönyvekből is. Ennek a citromos keksznek az eredetije például egy 1936-ban a Váncza és Társa által kiadott A mi süteményes könyvünkben található, citromos koszorú néven, a napoleonszelet és a weekend remeke között.

Több régi süteményes könyvhöz hasonlóan, ebben is apró megjegyzések olvashatók az egyes receptek mellett. A család hölgy tagjai ugyanis így minősítették a kipróbált recepteket, innen tudom, hogy a testőrtorta igen kiadós, míg a léhafánkból 130 darab lesz, illetve hogy a mogyorós-almás sajnos nem jó. A citromos koszorú az „igen jó” minősítést kapta. Az eredeti recept szerint a sütemény két, lekvárral összeragasztott korongból áll, de én lekvár nélkül, keksznek is gyakran sütöm. Szinte elronthatatlan recept, és minden forma kiszaggatható belőle, így a kisebbekkel való közös sütéshez is ideális.

Citromos keksz

30 dkg liszt

2 evőkanál tejföl

8 dkg hideg vaj

1 tojás sárgája

1 csomag sütőpor

7 dkg barna cukor

1 citrom reszelt héja

fél citrom leve

fél vaníliarúd belseje

1 csipet só

A hozzávalókat egy nagy tálban jól összegyúrom, én ketté szoktam vágni, mert egyszerre csak az egyik felét tudom kinyújtani. Amíg az egyikkel dolgozom, addig a másik fél a hűtőben pihen.

A tésztát 3 milliméter vastagra nyújtom, majd tetszőleges formákkal kiszaggatom. Előmelegített sütőben 200 fokon, 8-10 perc alatt megsül. Figyelni kell, mert könnyen túlsül, ezért gyorsan ki kell szedni a tepsiből. Végül citromhéjjal kevert porcukorral megszórom.