Az arab-zsidó vegyes házasságok Izraelben ma is elég ritkák, akik pedig felvállalják, azokra igen jelentős nyomás nehezedik. Így nem csoda, hogy inkább a család védelmező „burkába” vonulnak vissza a Gázával kapcsolatos feszültségek elől.
Fadhi Galine Gázában született. Ennek ellenére nem nagyon foglalkoztatja a mostani konfliktus, melynek során Izrael számos polgári áldozattal járó légicsapásokat és szárazföldi hadműveletet folytat a területen.
„Nem foglalkozom azzal, mi történik ott. Az életem az otthonomban és a munkahelyemen zajlik” – mondja a most 29 éves, konyhafőnökként dolgozó Galine, aki családjával négyévesen költözött Izraelbe. Jelenleg Jaffában lakik.
Sok izraeli arab állampolgár fölháborodik az izraeli hadművelet miatt, Galine azonban azt mondja, nem követi az eseményeket, jobban érzi magát a saját kis „burkába”. „Megvan a magam élete, nem foglalkozom azzal, ami körülöttem történik” – mondja.
Abban a bizonyos burokban egy nem szokványos kapcsolat bújik meg: Galine Izraelben élő muszlim arab, eladóként dolgozó felesége pedig zsidó. Beszélgetésünk épp a napi böjt megtörése után zajlik Ramadán idején. A ramadáni böjtöt esetenként Galine felesége, Talia Segal is megtartja, de ő Jom Kippurkor a zsinagógába is elmegy.
Segal szerint ő és a férje „egyformán gondolkodnak” az Izrael-Hamasz konfliktusról. Mind a ketten úgy vélik, „nagyon szomorú, hogy háború van”. A mostani történések nem okoznak feszültséget otthon, mondja Segal. De a kérdésre, hogy ki felelős a gázai polgári lakosság szenvedéséért, férj és feleség különbözőképpen válaszol. A gázai áldozatokról szólva Galine belenyugvó. „Fájdalmas, persze, de hát ilyen a háború” – mondja. A kérdést, hogy ki felel a polgári lakosoknak okozott szenvedésért, a Hamasz vagy Izrael, kikerüli. „Egyik oldal vagy másik, nem foglalkozom vele.”
Segal szavai viszont az izraeli zsidók többségének véleményét tükrözik. „A Hamasz tehet róla”, hogy civilek is meghalnak. „Szerintem Izrael nem hibás. Egyrészt szomorú, hogy háború van, másrészt muszáj harcolniuk a Hamasz ellen” – teszi hozzá, kiemelve, hogy „csak a Hamasz ellen”, nem a palesztin nép ellen.
Az arab-zsidó vegyes házasságok Izraelben ma is ritkák, és jelentős a rájuk nehezedő nyomás egy olyan társadalmi környezetben, amely nagy mértékben épít az etnikai szolidaritásra a különböző csoportokon belül és azok között. A háborús időben megnövekedett feszültség közepette nem csoda, hogy sok vegyes pár elhárította a beszélgetést, mint ahogy az sem meglepő, hogy akik vállalkoztak rá, éppen azok, akik legjobban szeretnék létrehozni azt a burkot családjuk körül, amely megvédi őket a nyomástól.
Galine és Segal Jaffán ismerkedtek meg, majd külföldön házasodtak össze (mivel Izraelben különböző vallású párok nem házasodhatnak). Izraelben együttélésüket élettársi kapcsolatként is bejegyeztették a New Family (Új Család) nevű családjoggal foglalkozó civil szervezeten keresztül. Galine a vegyes – arab és zsidó – lakosságú Jaffán nőtt föl, felesége pedig a szomszédos Tel-Avivban, melynek népessége főleg zsidó.
A házaspár szűkszavúan nyilatkozik arról, hogyan alakult a kapcsolatuk abban a társadalomban, ahol az etnikai szolidaritás erősen jelen van. A kezdetekkor, mondja Segal, a nővére ellenezte a kapcsolatot. „Próbálta megakadályozni, de nem sikerült.” A többi családtag elfogadta a helyzetet, és ma már a nővére se akadékoskodik, jegyzi meg.
Natalie Solonsav érthető módon kevésbé viszonyul egyértelműen a gázai konfliktushoz, mint Segal. Még csak három éve vándorolt be Oroszországból Izraelbe a Hazatérési Törvény értelmében, mely szerint bárki, akinek legalább egy nagyszülője zsidó, jogosult ott élni és gyorsan állampolgársághoz jutni. Natalie Solonsav apja zsidó, ő magát zsidónak tartja. Másfél éve egy arab férfival, Husam Solonsavval él párkapcsolatban, akivel júniusban a New Family szervezeten keresztül élettársi kapcsolatot kötöttek.
„Ez egy borzasztóan bonyolult kérdés” – feleli a 33 éves Natalie Solonsav arra, hogy vajon jogos-e a gázai hadművelet. „Se azt nem tudom mondani, hogy igen, se azt, hogy nem. Értem az okot [hogy Izrael miért tette meg ezt a lépést], és mégsem értem.”
A Solonsav házaspár a főleg orosz zsidók által lakott Netanján él. Azt mondják, a családjuk elfogadja együttélésüket. „Szeretjük egymást és a döntésünk komoly” – mondja Natalie a New Family általi bejegyeztetésről szólva.
Vajon beszélget-e Natalie és Husam az Izrael-Hamasz konfliktusról? „Nem nagyon, mert engem nem annyira érdekel a politika, de persze valamennyit igen. Az embernek muszáj beszélnie erről, ha itt él” – mondja Natalie.
Fadhi Galinehoz hasonlóan Natalie Solonsavnak sem az a fontos, ki a felelős a gázai polgári áldozatokért. „Ember vagyok, és az embereket sajnálom mind a két oldalon. Ez nem attól függ, hogy kinek van igaza és kinek nincs.”
Éppúgy, mint Galine, a 31 éves Husam Solonsav is a család védelmező „burkába” vonulna vissza a Gázával kapcsolatos feszültségek elől. „Boldog családi életet élünk és nem politizálunk. Nem nagyon érint az egész. Nekem a család a fontos.”
Forrás: forward.com
