Rejtélyes véres jelenet a zsinagógában

Borzalmas véres csatajelenet díszítette az 5. században egy zsinagóga padlóját. Egyelőre senki nem tudja, mit ábrázol, de talán Nagy Sándor is rajta van.

Az észak-izraeli Huqoqban feltárt zsinagógában egy 3×2 méteres mozaikkép három részre van osztva. Az alsó képen egy pajzsot szorongató, haldokló katona és egy lándzsákkal megsebesített bika látható, amelynek sebeiből csurog a vér.

Középen egy öregember ül, kezében papirusztekerccsel, körülötte fiatalemberek. Felül egy férfi szarvánál megragadott bikát vezet, közelében harci elefántok és katonák.

Ez az első olyan eddig feltárt zsinagóga, amelyet nem kizárólag bibliai jelenettel díszítettek – mondta el Jodi Magness kutatásvezető, a North Carolina Egyetem munkatársa a LiveScience-nek.

A rejtélyes jelenet értelmezéséhez a kulcsot a harci elefántok adják, hiszen azok nem szerepelnek a Bibliában. Magness szerint lehetséges, hogy a kép Nagy Sándort és harci elefántjait, vagyis azt a zsidó hagyományt ábrázolja, amely Alexandrosz és egy zsidó főpap találkozásáról számol be. A találkozóról írt Josephus Flavius, de megörökítette a rabbinikus irodalom is. Magness elképzelhetőnek tartja azt is, hogy az egyik portré éppen Nagy Sándort ábrázolja.

A zsinagóga feltárása során már előkerült két másik, nagy jó állapotú mozaikkép is, az egyiken a Sámson és a rókák történetét elbeszélő bibliai jelenet látható, amikor Sámson „…fogott háromszáz rókát, s szerzett egy csomó csóvát. Az állatokat farkuknál összekötötte egymással, és minden két farok közé tett egy csóvát. Aztán meggyújtotta a csóvákat, és nekieresztette a rókákat a filiszteusok vetéseinek…” (Bírák könyve, 15), a másikon Sámson látható, amint kirántja Gáza kapuját és leteszi a Hebronra néző hegyen (Bírák könyve, 16).

Magness és munkatársai remélik, hogy a zsinagóga feltárásával többet tudnak meg a korai keresztények és a zsidók kapcsolatáról. A 2-3. században a Római Birodalom provinciájában, Palesztinában a pogány rómaiak nem bánták, hogy a zsidók zsinagógákat építenek, ám miután a 4. században a kereszténység lett az államvallás Rómában, a történetírás szerint a zsidókkal szemben az új vallás nem volt toleráns. Ám ha ennek a zsinagógának az építése éppen erre az időszakra esik, árnyalhatja a korai keresztények és a zsidók kapcsolatáról kialakult képet.

Karosszékben: Nagy Sándor a Kr. e. 4. században keleti hódítása során legyőzte a perzsákat, akik akkoriban a zsidók lakta területeket is uralták, Sándor ekkor találkozott az egyik zsidó főpappal, aki az új uralkodót köszöntette. Sándor barátságos volt a zsidókkal, de uralma nem tartott sokáig korai halála miatt.