Rejtélyes véres jelenet a zsinagógában

Borzalmas véres csatajelenet díszítette az 5. században egy zsinagóga padlóját. Egyelőre senki nem tudja, mit ábrázol, de talán Nagy Sándor is rajta van.

Az észak-izraeli Huqoqban feltárt zsinagógában egy 3×2 méteres mozaikkép három részre van osztva. Az alsó képen egy pajzsot szorongató, haldokló katona és egy lándzsákkal megsebesített bika látható, amelynek sebeiből csurog a vér.

Középen egy öregember ül, kezében papirusztekerccsel, körülötte fiatalemberek. Felül egy férfi szarvánál megragadott bikát vezet, közelében harci elefántok és katonák.

Talán Nagy Sándor látható a képen

Ez az első olyan eddig feltárt zsinagóga, amelyet nem kizárólag bibliai jelenettel díszítettek – mondta el Jodi Magness kutatásvezető, a North Carolina Egyetem munkatársa a LiveScience-nek.

A rejtélyes jelenet értelmezéséhez a kulcsot a harci elefántok adják, hiszen azok nem szerepelnek a Bibliában. Magness szerint lehetséges, hogy a kép Nagy Sándort és harci elefántjait, vagyis azt a zsidó hagyományt ábrázolja, amely Alexandrosz és egy zsidó főpap találkozásáról számol be. A találkozóról írt Josephus Flavius, de megörökítette a rabbinikus irodalom is. Magness elképzelhetőnek tartja azt is, hogy az egyik portré éppen Nagy Sándort ábrázolja.

A zsinagóga feltárása során már előkerült két másik, nagy jó állapotú mozaikkép is, az egyiken a Sámson és a rókák történetét elbeszélő bibliai jelenet látható, amikor Sámson „…fogott háromszáz rókát, s szerzett egy csomó csóvát. Az állatokat farkuknál összekötötte egymással, és minden két farok közé tett egy csóvát. Aztán meggyújtotta a csóvákat, és nekieresztette a rókákat a filiszteusok vetéseinek…” (Bírák könyve, 15), a másikon Sámson látható, amint kirántja Gáza kapuját és leteszi a Hebronra néző hegyen (Bírák könyve, 16).

Elefánt a freskón

Magness és munkatársai remélik, hogy a zsinagóga feltárásával többet tudnak meg a korai keresztények és a zsidók kapcsolatáról. A 2-3. században a Római Birodalom provinciájában, Palesztinában a pogány rómaiak nem bánták, hogy a zsidók zsinagógákat építenek, ám miután a 4. században a kereszténység lett az államvallás Rómában, a történetírás szerint a zsidókkal szemben az új vallás nem volt toleráns. Ám ha ennek a zsinagógának az építése éppen erre az időszakra esik, árnyalhatja a korai keresztények és a zsidók kapcsolatáról kialakult képet.

Karosszékben: Nagy Sándor a Kr. e. 4. században keleti hódítása során legyőzte a perzsákat, akik akkoriban a zsidók lakta területeket is uralták, Sándor ekkor találkozott az egyik zsidó főpappal, aki az új uralkodót köszöntette. Sándor barátságos volt a zsidókkal, de uralma nem tartott sokáig korai halála miatt.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »