Mit kezdjünk a „mással”?

Vannak emberek, akik másképp viselkednek, mint mi, akik máshogy főzik a tésztát, akiknek mások a szokásaik, akik más nyelven imádkoznak, akiknek más a szerelemhez való hozzáállásuk. Kérdés, hogyan viszonyuljunk a kívülállóhoz, a másikhoz.

“Ó, Izrael fiai! Emlékezzetek arra a kegyemre, amelyben titeket részesítettelek, és teljesítsétek a Velem kötött szövetséget!” (Korán 2:40)

A fenti idézet a Koránból származik, az Isten emlékezteti a zsidókat a velük kötött szövetségre – legalábbis Mohamednek, az iszlám prófétájának leirata alapján.

De kell-e nekünk ezzel foglalkozni? Ha igen, hogyan? Lehet egy nem-zsidó próféta? Hogyan álljunk hozzá a kívülállóhoz, a másikhoz?

Hetiszakaszunk, Balak (Bemidbar 22:2-25:9) egyik legfontosabb tanítása ez: a másik komolyan vevése. Egy nem-zsidó is lehet kóser. A sivatagban vagyunk, a negyven éves vándorlás alatt – múlt héten olvastuk, amint őseink háborogtak, és vissza akartak térni Egyiptomba; két héttel ezelőtt is szó esett már erről. Most pedig egy rettegett királlyal szembesülnek, aki el akarja őket pusztítani. Ez a király Balak, aki udvari varázslóját, a kánaánita Bileámot bízza meg a zsidók elátkozásával – a döntő pillanatban azonban Bileám átok helyett isteni sugallatra a következőket mondja:

מַה טֹּבוּ אֹהָלֶיךָ, יַעֲקֹב; מִשְׁכְּנֹתֶיךָ, יִשְׂרָאֵל

„Mily szépek a sátraid, Jákob, hajlékaid, Jiszráél!” (Bemidbar 24:5)

Ismerős sor, ugye? A zsinagógába belépve mindig ezt a sort mondjuk. Egy nem-zsidó ember szavait, egy emberét, aki más, mint mi.

De Bileám mond még mást is: látja Izrael dicsőséges jövőjét, kihívásait, a királyság pompáját és a rá leselkedő ellenségeket. Ez a kánaánita udvari varázsló mint próféta vonul be a zsidó hagyományba. Bileám személye maga a tanítás arról, hogy nincs azzal semmi gond, ha valaki más, mint mi. És ha ez még mindig kevés volna, a Tórában álló szavai között is van, ami éppen erről beszél:

כִּי-מֵרֹאשׁ צֻרִים אֶרְאֶנּוּ, וּמִגְּבָעוֹת אֲשׁוּרֶנּוּ:  הֶן-עָם לְבָדָד יִשְׁכֹּן, וּבַגּוֹיִם לֹא יִתְחַשָּׁב.

“Mert a hegyek tetejéről látom, és látom őket a dombokról: ez a nép magányosan él, és más népekkel nem keveredik.” (Bemidbar 23:3)

A tórai szöveg közvetlen értelmezése pusztán annyi, hogy a zsidóság önkéntes izoláltságra van ítélve – de második jelentésrétegében arról szól, hogy vannak emberek, akik másképp viselkednek, mint mi, akik máshogy főzik a tésztát, akiknek mások a szokásaik, akik más nyelven imádkoznak, akiknek más a szerelemhez való hozzáállásuk.

Az Örökkévaló házában mindenkinek jut hely – és akik az Örökkévaló házában lakoznak, boldogok.

Kapcsolódó cikkek

Senki sem magyarázza jobban a Tórát ezeknél a 12 éves ikreknél

2018.10.10.6 év ago
Saul és Joel ikerek, 12 évesek és azt találták ki, hogy minden héten egy rövid videóban mesélnek az éppen aktuális hetiszakaszról. Eddig az első két szakasz, a Brésit, illetve az eheti Noách magyarázata készült el.

Napi Tóra: Luz, avagy a zsidó csont

2015.11.21.9 év ago
Bölcseink szerint a Luz szimbolizálja a szellemi és a fizikai világ találkozását, és éppen emiatt táplálható egy olyan étkezés segítségével, melynek ideje a szombat kimenetele után, vagyis a szent és profán találkozásakor van.

Napi Tóra: minden nemzedéknek olyan vezetője lesz, mint amilyet érdemel

2015.10.16.9 év ago
Noéval kapcsolatban gyakran felmerül a „relatív cádik” fogalma, kérdés, hogy csupán kora alacsony erkölcsi színvonalának köszönhetően érdemelte ki a cádik jelzőt, vagy inkább különösen nagy teljesítmény az övé, mert a legnehezebb időkben is képes volt igaz ember maradni?

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »