Bölcs Salamon minden tórai parancsolat okát megtalálta, kivéve egyet: miért nem tisztulnak meg a vörös tehén elégetésében résztvevők, holott az állat feláldozása engesztelés az egész nép bűneiért? Vajon van-e célja azoknak a kérdéseknek, amelyekre az ember nem ismeri választ?
A zsidó történelem legendásan bölcs figurája, Salamon király tette az alábbi kijelentést: „ámárti echkámá vehi rechoká mimeni”, vagyis „mondtam: hadd leszek bölcs, de az távol van tőlem”(Prédikátor 7:23). A nagyszerű király ezen önmarcangoló sorokat idős korában, kellő élettapasztalat birtokában írta, úgy, hogy a Tóra valamennyi parancsolatának okát megfejtette, leszámítva egyetlen egyet.
Vajon minek a hatására érezte mindezt Salamon? A választ a szombaton felolvasandó tórai szakaszban kell keresnünk, mely elsőként a vörös tehénre vonatkozó előírásokat részletezi. „Ez a tannak törvénye, melyet az Örökkévaló parancsolt, mondván: Szólj Izrael fiaihoz, hogy hozzanak hozzád egy vörös tehenet, épet, amelyen nincs hiba, amelyre még nem jött járom”(19:2).
A midrás szerint (Tánchumá): „Rabbi Josze ben Rabbi Chanina azt mondja: így szólt a Szent Áldott Ő Mózeshez: Neked felfedem a tehén (parancsolatának) okát, de másoknak nem”. Vagyis Mose rábénu volt az egyetlen, aki ismerte a titkot.
De mi az, amit mi többiek biztosan tudunk a rejtélyekkel övezett állatról? A vörös tehén három vagy négyéves lehetett, bár az ennél idősebb példány sem volt alkalmatlan a micvára. Nem lehetett fiatal állatot vásárolni és felnevelni azt, hanem kifejlett tehenet kellett venni. Amennyiben az állat szőrzetében két fekete, vagy fehér szálat találtak, akkor már nem számított tökéletesnek, ezért nem lehetett teljesíteni vele az előírást.
Mestereink egybehangzó véleménye szerint kilenc vörös tehén lett feláldozva attól kezdve, hogy megkaptuk a parancsolatot a második Szentély lerombolásáig. Az elsőt Mózes, a másodikat Ezra készítette el, és még hét volt Ezrától a Mikdás pusztulásáig.
A tizediket pedig a Messiás fogja elkészíteni, mihamarabb, napjainkban!
Mit nem értett Salamon király?
Velünk ellentétben számára világos volt, hogy az elégetett tehén porával megtisztultak a tisztátalanok, viszont rejtély maradt még neki is, hogy az elégetés egyes munkafolyamataiban részt vállalók miért lettek tisztátalanok.
Bölcseink szerint a micva végrehajtásával szereztek engesztelést őseink az aranyborjú vétke miatt (כפרה על חטא העגל). Emiatt a világ népeinek érdeklődését azért kelti fel a vörös tehén micvájának háttere, mert kiválóan alkalmas arra, hogy Izrael fiait emlékeztesse egyik legnagyobb vétkükre, a bálványimádásra és ezáltal gyengítheti népünket, valamint alkalmas arra is, hogy a vádaskodók joggal kérjenek szigorú elbírálást a zsidó néppel kapcsolatban.
Nem teljesen világos, hogy miért írják mestereink, hogy a vörös tehén engesztelést hoz az aranyborjú elkészítésének bűne miatt.
A teljesség igénye nélkül álljon itt két magyarázat.
Az egyik szerint, amikor Ádár hónapban (a máftírnak) olvasunk a vörös tehénről, akkor az esetek jelentős részében a Ki Tiszá hetiszakaszt olvassuk az első tóratekercsből, amely az aranyborjú vétkéről szól. Bölcseink szerint nem véletlen, hogy egy lejnolás alkalmával szólunk mindkettőről, hanem a vétek megbocsátása okán történik így.
A vorkai Rabbi Jichák szerint az aranyborjú vétke tulajdonképpen nem volt más, mint az I-stenbe vetett hit gyengülésének csalhatatlan jele. Mivel Izrael fiai megkapták a vörös tehén parancsolatát, melynek okát a nép többsége nem látta világosan, olyan lehetőséghez jutottak, mely által megszilárduló elkötelezettségüknek adhatták tanúbizonyságát, hiszen ezt az előírást csak és kizárólag az Ö-valóba vetett hitük miatt tartották meg.
Erre utal tehát Salamon király kijelentése, hogy sosem érheti el a teljes bölcsességet. Mindig vannak/lesznek olyan dolgok, amelyeket az ember nem érthet meg, csak bízhat az Örökkévaló helyes döntésében.
Sábát sálom!