Ősi recept modern vezetőknek

Vezetőink, csakúgy, mint hetiszakaszunkban Korách, gyakran vesztik szem elől a közösség érdekeit. Holott a legnagyobb vezetői feladat is csak akkor lehet eredményes, ha az közösségben és a közösséget bevonva történik.

A hetiszakaszban hatalmi és vezetői ambíciók vezetik „puccsközeli” helyzetbe a zsidóságot Korách és társainak történetében, akik a vallási és világi vezetést akarták maguknak megszerezni. Büntetésük ismert, a föld nyelte el őket.

Ezt követően az Örökkévaló egy jelben kívánja megmutatni, hogy kit választ a Szent Szolgálatra. Mózes összegyűjti minden törzsfőtől és Árontól (tehát Lévi törzsét két részben kezelve) a vesszőket. De ezeket együttesen, egy helyre helyezi. Ároné virágzik ki és mandulát hajt. Rási felhívja rá a figyelmet, hogy a mandula az egyik legkorábban virágzó fa és termése az egyik „legkitartóbb”, legjobban viseli a környezeti megpróbáltatásokat. De ez a virágzás a többi vessző közösségében történik. Nem külön-külön, hanem együtt helyezte el azokat Mózes a Találkozás Sátrában. Tehát a legnagyobb vezetői feladat is csak akkor lehet eredményes, ha az közösségben és a közösséget bevonva történik. Ez a modern kori vezetéstudomány üzenete is, noha a Tóra már évezredek óta tanítja nekünk.

A hetiszakasz végén számos parancsolatot tanulhatunk a léviták és a kohénok feladataival és a zsidó népen belüli szerepükkel kapcsolatosan. Láthatjuk tehát, hogy lévinek vagy kohénnak lenni elsősorban nem személyi kultusz, nem tekintélyelv, hanem feladat és felelősség.

Korách legfőbb hibáját ebből tanulhatjuk meg, számára a vezetés önös érdek lett volna. Pedig a zsidó vezetés dicsősége és megbecsültsége valójában visszahat, az Örökkévaló félésében való alázattal és a közösség szolgálatával történő vezetés az Örökkévaló dicsőségét és tiszteletét ismeri el, amely ezáltal sugározza be a világot.

Napjainkban a kohénok és a lévik feladatai sajnos nem olyan kiterjedtek, mint a Tóra és a Szentélyek idejében. De az ő küldetésükből tanulva a zsidó vallási és világi élet (de a népek és az egész világ) vezetése is az Örökkévaló félésében való alázatban és a közösség önzetlen szolgálatában tud tökéletesedni. Kövessük a Tóra ezen útmutatását is, hogy az Örökkévaló dicsőségére legyen közösségeink, és az egész emberiség szolgálata.

Schwezoff David rabbi