Festmény, vagy mégsem?

A kép első pillantásra az, aminek a címe írja: olajfestmény, „Esküvői jelenet az Oppenheim képek jelmezében”. Valójában egy festménnyé átlényegített (azaz kifestett) fénykép, mely 1870 februárjában készült, Strelisky Lipót és neje, Tetinger Róza 29. házassági évfordulóján. (Azt biztosra vehetjük, hogy jelmezben vannak, hiszen viseletük elég régimódi, 1870-ben már semmiképpen sem divatos.)

A Strelisky-család a 19. században gazdaságilag megerősödő, a magyar és a zsidó identitás kettősségét vállaló, emancipált zsidó polgárság felfelé vezető tipikus társadalmi útját járta. A Galíciából bevándorolt David Brod – később Strelisker Dávid – 1830-ban nyerte el a kántori állást az Orczy ház konzervatívabb közösségében. Hét gyermeke közül Lipót kitanulta az aranyművességet, majd Magyarországon az elsők között sajátította el az 1840-es évek nagy technikai újdonsága, az ősfénykép, a dagerrotípia készítésének mesterségét. A kép elkészülésének évében, 1870-ben Strelisky már a legmodernebb fényképészeti eljárásokkal dolgozó, elismert, jó nevű fotográfus, akinek pesti belvárosi műtermében fényképezkedett az arisztokrácia, a polgárság és a művészvilág színe-java. Halála után fia, Sándor – a festményen a serleget tartó fiúcska –, apjához hasonlóan magas színvonalon vezette tovább a hatalmas megrendelői körrel rendelkező műtermet, amely immár a főváros egyik legelegánsabb helyén, a mai Vörösmarty téri Gerbeaud-palota legfelső szintjén működött, egészen az 1930-as évek végéig.

Az ünnepi esemény alkalmából készült képről leolvashatjuk mindazt, amit a magyarosodó, ám zsidó identitását megtartó, feltörekvő polgárcsalád önmagáról büszkén megmutatni és az utódok számára megörökíteni kívánt.

A középpontban, a szabad ég alatt álló baldachin alatt a házassági évfordulóját ünneplő családfő és felesége áll, köröttük harmonikus elrendezésben gyermekeik, vejeik és unokáik. Előttük, az eskető rabbi szerepében Malvin lányuk férje, Grünvald Jakab, tekintélyes pesti gabonakereskedő.

Körülöttük gyermekeik, – 6 leány és 1 fiú – és három unoka. A baldachint Linka lányuk férje, Arnstein Henrik mérnök, később a mérnök egylet elnöke, városi bizottsági tag, udvari tanácsos tartja, a serlegtartó fiú egyetlen fiúgyermekük, a későbbi fényképész Sterlisky Sándor. Mellettük sorban, balról jobbra lányaik: özv. Lubelsky Sándorné két fiával, Frigyessel, aki később a „Gizella–malom” igazgatója lett, és Ödönnel, aki szintén fényképész lett. Mellette Strelisky Leontin, aki a kép elkészülte után házasodott Kuhn Leóval, Malvin gyermekével, Grünwald Imrével, aki később Gergelyre magyarosított és festőművész lett. Mellette Klára, aki a festmény elkészültekor még hajadon, majd később Schlesinger Mórné lett, aztán Arnsteinné Linka, és Friderika, aki Fayer Zsigmond nagykereskedő felesége lett.

Fent a sarokban, jobbra és balra Strelisky Lipót apja, a híres első pesti kántor David Brod és felesége az égből áldják meg őket.

A kép szerepel annak a könyvheti újdonságnak a címlapján, melybe itt már most bele lehet lapozni.

http://www.vincekiado.hu/titles/mzskt.shtml

Még több Kibic

Több mint harminc év után újult meg a Magyar Zsidó Múzeum állandó kiállítása

2017.09.15.7 év ago
A Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár megújult kiállítása bevezeti a közönséget a judaizmusba és annak elemeibe. A jelenlegi kiállítás azonban nem végleges, a jövőben ugyanis jelentősen bővülni fog és folyamatosan meg is újul majd.

Made in Israel, avagy a cionista nemzeti művészet

2015.11.24.9 év ago
A cionista nemzeti művészet kialakítására egy fiatal bevándorló művészekből álló csoport 1906-ban Jeruzsálemben létrehozta a Becalél Művészeti Akadémiát. Követendő szempont volt, hogy a termékek nyersanyaga helybeli, izraeli anyag legyen és lehessen háziipari körülmények között is művelni.

Kristályéjszaka: a legrégebbi német zsinagógát is felgyújtották

2015.11.09.9 év ago
Németország legrégebbi zsinagógája ma is áll és látogatható – jóllehet többször lerombolták és újraépítették. A wormsi zsinagóga igazi emlékezethely, olyan kis „emlékkapszula”, melyben az askenázi zsidó történelem számos fontos jelensége megismerhető. A Kristallnacht évfordulóján erre emlékezünk.

Zsidónak lenni nem kerül pénzbe, a zsidó média viszont nincs ingyen.
Támogasd te is Magyarország egyik legolvasottabb zsidó lapját, a Kibic Magazint!

Támogatom »