Táncolj. Énekelj. Viccelj. Hülyéskedj. Hitük középpontjában a boldogság áll, és azt hirdetik, a vallásban nem a szabályoknak kell dominálniuk, hanem életerőt és boldogságot kell sugároznia. Sokak szerint a Na Nach mozgalom lehet a híd a nem-vallásos és a vallásos zsidók között.
Ultra-ortodox meglepetés egy polgári esküvőn
Natan Gabbay iszik egy kortyot és bemelegít a sófárján, a kos szarvából készült “trombitán”, amelyet szentként tisztelnek a vallásos zsidók. Natan a Na Nach néven ismert hippi ortodox szekta tagja. Ma este körülbelül egy tucat szektatag biztosítja a szórakozást egy menő polgári esküvőn Tel-Aviv mellett. Ők a meglepetés – a vendégeknek fogalmuk sincs róla, mi vár rájuk.
Elektronikus zene kígyózik a hangszóróból, és a Na Nach-osok úgy ugrálnak rá, mint a tizenévesek a fesztiválokon. A zenéjük nem sokban különbözik az Izraelben mostanság divatos vad trance-partyktól – kivéve a dalszövegeket, amelyek mind Istent és a Tórát éltetik. A vallási téma nem tántorítja el a nem vallásos násznépet és csatlakoznak a fergeteges bulihoz.
A Na Nachs-osok pénzért csinálják a vidámságot az esküvőkön, de jelentőségük nagyobb egy üde színfoltnál. Növekvő vallási mozgalmuknak sajátos elképzelése van az ultra-ortodox judaizmusról.
Ne a szabályok domináljanak, hanem az életöröm
A Na Nach 30 évvel ezelőtt indult a breszlávi haszidok ellenkulturális hajtásaként. Ez egy olyan haszid szekta, amelyik a 19. században az ukrajnai Breszlávban élt Nachman rabbi misztikus írásait követi. Hitük középpontjában a boldogság áll, ami az Istennel való bensőséges kapcsolat kulcsa. Spirituális küldetésük – micvájuk – hogy a boldogságot másokhoz is eljuttassák.
“Nachman rabbi szerint, amikor boldog vagy, a Tórát is jobban be tudod tartani.” – mondja Zohar Ginsberg, a szekta 24 éves tagja. “Szóval mindent meg kell tenned, hogy boldog légy. Táncolj. Énekelj. Viccelj. Hülyéskedj.”
A Na Nach-osok számára az elektronikus zenére való tánc a lélekből ered. Ginsberg vallásos családban nőtt fel, de tinédzserként azt vette észre, hogy távolodik a judaizmustól. Amikor találkozott Nachman tanításaival, azok megdöbbentő erővel hatottak rá.
“Meg kell találni a módját, hogy összekapcsolódjunk a szeretettel,” – mondja Ginsberg, “nem azt kell érezni, hogy itt van egy csomó szabály, amit ha betartunk, jobbá teszik az életünket. Azt szeretnénk érezni, hogy ez életerőt és boldogságot ad nekünk.”
Bizonyos értelemben a Na Nach nagyon hagyományosan gondolkodik. A tagok betartják a szigorú vallási szabályokat például az étkezés és az öltözködés terén. De egyéb más szokásaikban alapvetően különböznek a többi haszid csoporttól. Shaul Magid, az Indianai Egyetem haszidizmus-kutatója szerint, míg a legtöbb ortodox mozgalom a tanulásra és az olvasásra összpontosít, a Na Nach-ot sokkal jobban érdeklik az intenzív, személyes és extatikus élmények Istennel.
“Ima, öröm, ünneplés: ez a lényege a vallásos életnek a Na Nach szerint”, mondja Magid.
Magid egy másik szubkultúrához, a rave-hez hasonolítja a Na Nach-ot a táncos és extázisos elemek miatt.
“A rave-kultúra nagyon elterjedt Izraelben”, mondja Magid “és a Na Nach-osok valahogy lemásolják ennek bizonyos elemeit az ulrta-ortodox judaizmus keretein belül.”
A nem-vallásosokat is vonzza
A csoport sok olyan fiatal izraelit vonzott, akik nem vallásos családokban nőttek fel, mégis elkezdtek érdeklődni az ortodox zsidóság iránt. Tény, hogy közülük sokan korábban raverek voltak, akik úgy döntöttek, hogy életük bulizós részét egy kicsit spirituálisabb módon élik meg.
A rave kultúra gyökerei megmutatkoznak a Na Nach elhíresült felvonulásain, amit minden héten megtartanak Izrael szerte. Néhány nappal az esküvő után Zohar Ginsberg és a haverjai összegyűlnek egy színes, bematricázott teherautón, és a tetőre erősített hangszórókból üvöltő zenével végighajtanak Jeruzsálem kacskaringós utcáin. House és trance zenét játszanak, de Tóra-témájú reggaet, rockot, sőt még mizrahit (keleti-pop) is.
“Remélem, az emberekhez eljut egy kis boldogság, ahogy elhaladunk mellettük”, mondja Ginsberg “és jut nekik egy kicsi Nachman rabbi fényéből.”
A piros lámpánál leugranak a teherautóról és körbetáncolják az útkereszteződéseket, mindenhol egy kis vallásos színezetű rave-partit rendeznek. Ami még ennél is figyelemreméltóbb, hogy néhány gyalogos, otthagyva csapot-papot, beáll közéjük táncolni.
“Barátság, elfogadás és szeretet sugárzott belőlük”, mondja Gabriella Wernick, egy járókelő, aki úgy érezte, a pozitív kisugárzás ragadós.
A Wernickhez hasonló nem-vallásos zsidók kedvelik a Na Nach-ot. Magid szerint ritka az ilyen, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy milyen feszültségek vannak a vallásos és nem-vallásos zsidók között Izraelben.
“A Na Nach-ot tényleg csak az érdekli, hogy az örömöt hirdessék”, mondja Magid. “Tehát ebben az értelemben, ők tényleg egy lélegzetnyi friss levegőt jelentenek a nem-vallásos zsidók számára. Egy villanásnyi időre betekintést engednek a tradicionális zsidóságba, ami a nem-vallásos zsidókat soha nem érdekelné, mert egyáltalán nem akarnak érintkezni az ultra-ortodox közösségekkel.”
Magid szerint a Na Nach egyfajta segítséget nyújt a két oldalnak megérteni egymást. Ginsberg viszont úgy érzi, hogy mozgalmukat gyakran félreértik. “Sokan gondolják azt, hogy őrültek vagyunk. Néhányan azt hiszik, hogy drogozunk. De szinte senki sem használ drogokat a Na Nachban. Mi csak egyszerűen magától Nachman rabbitól vagyunk boldogok. Ő ad nekünk erőt az utcai tánchoz.”
Társa, Gabbay, azonban nem bánja, ha őrültnek nevezik.
“Inkább őrültek vagyunk a boldogságban, mint normálisak és szomorúak,” mondja Gabbay. “A Na Nach megnyitja a szívedet. És szabaddá tesz.”
No Title
No Description
Forrás: npr.org