49 éve, 1965. május 18-án egy damaszkuszi téren nyilvánosan felakasztották az egyiptomi születésű, legendás izraeli hírszerzőt, Eli Cohent. Akasztófán lógó testére arab-nyelvű szöveget húztak, mely azt hirdette az akasztását végignéző tízezreknek: Cohen izraeli kém.
A szír hatóságok rég tudták, hogy áruló van közöttük, aki katonai titkokat szivárogtat ki Izraelnek, amelynek következményei egészen az 1967-es Hatnapos-háborúig húzódtak el. Ám Eli Cohen bűnössége teljességgel elképzelhetetlen volt.
Cohen egy szíriai zsidó fiaként látta meg a napvilágot 1924-ben az egyiptomi Alexandriában egy ortodox, cionista családban. Fiatalemberként 1947-ben megpróbált belépni az egyiptomi hadseregbe, de kérelmét visszautasították megkérdőjelezhető hűsége miatt.
1948 és 51 között az egyiptomi zsidók egyre többször váltak zaklatások célpontjává, s bár zsidó családok évszázadok óta éltek Egyiptomban, nagyon sokan a költözést választották.
Cohen családja Izraelbe költözött, ő azonban maradt, bízott abban, hogy a dolgok jobbra fordulnak, valamint be akarta fejezni elektro-mérnöki tanulmányait.
1955-ben az egyiptomiak felfedeztek egy izraeli hírszerző sejtet, amely megpróbálta megrontani Egyiptom kapcsolatát a nyugati országokkal. A csoport két tagját bűnösnek találták és kivégezték, s bár Cohen bűnösségével kapcsolatban semmilyen bizonyítékot nem találtak, mégis az ország elhagyására kényszerítették.
Izraelben megismerkedett Nadia Majalddal, egy iraki zsidó bevándorlóval, akit hamarosan el is vett feleségül. Három gyermekük született. Az Izrael Állam megalakulását követő évtizedekben a biztonsági szervezet az arab zsidó bevándorlókra koncentrált, akik mind az arab nyelv, mind az arab kultúra területén otthonosan mozogtak. Cohen beszervezésének körülményei nem tisztázottak, de valószínű, a hírszerzésnek feltűnt, hogy közel-keleti megjelenésén túl folyékonyan beszél arabul, kivételes memóriával rendelkezik, gyors észjárású, jóképű és karizmatikus ember, aki képes rendkívüli nyomás alatt is dolgozni.
Eli hathónapos intenzív képzésen vett részt, ahol elmélyedt a muszlim vallásban és kultúrában, megtanulta a térképolvasást, a rádiózást és a rejtjelezést, valamint meg kellett változtatnia egyiptomi-arab kiejtését szír-arabra. Gondosan megtervezték új identitását: Bejrútban született szír szülők gyermekeként, majd hároméves korában a család Alexandriába költözött. Új neve Kamal Amin Taabet lett.
A terv a következő volt: Elit Argentínába küldik, ahol csatlakozik a nagy és gazdag szíriai emigráns közösséghez Buenos Airesben és ott textilipari vállalkozást indít. Eli hamarosan megtanulta a spanyol nyelvet, a helyi kultúrát és a szír-argentin kereskedelem minden csínját-bínját. Elinek szoros kapcsolatot kellett kialakítania szír kereskedőkkel, mert hamarosan Damaszkuszba tette át üzletét. Cohen a Baath-puccs alatt költözött Szíriába, és belépett a pártba. Szír ismerőseinek azt mondta, megfogadta, hogy ő lesz “az igazi küzdő arab példája”.
Ahogy a Baath Párt hatalomra került, úgy került közel Cohen a szír legfelsőbb vezetéshez. Megbízható pártemberként részt vehetett zárt kormányzati üléseken, melyek tartalmát aztán rádión, írásban, néha személyesen továbbította a Moszadnak. A ’60-as évek elején fényképeket készített a szír-izraeli határról, amely később fontosnak bizonyult az 1967-es háborúban. Egyszer például színlelt aggodalommal javasolta, hogy a Golan-fennsíkot őrző katonák egészségének érdekében telepítsenek fákat, hogy ne kelljen a tűző napon állniuk. Később ezek a fák jelezték az izraelieknek, hogy hová kell lőniük.
1964-ben Cohen titokban visszatért Izraelbe és a feleségének azt mondta, ez lesz az utolsó küldetése. Ebben igaza lett…
A szírek egyre-inkább gyanakodtak, hogy kém van közöttük – nemcsak izraeli, hanem a Baath párt politikai ellenfeleire is gyanakodtak. Szovjet technológiával hallgatták le az illegális rádióadásokat. 1965-ben a szíriai hatóságok egy rajtaütésben tetten érték Cohent, miközben éppen üzenetet továbbított Izraelbe. Katonai törvényszék elé került, ahol megtagadták tőle a jogvédelmet. 1965. május 8-án kötél általi halálra ítélték.
Ügye nagy port kavart, Golda Meir izraeli miniszterelnök megpróbált nemzetközi szinten nyomást gyakorolni, hogy megváltoztassák az ítéletet. Ugyan VI. Pál pápa, Belgium, Kanada és Franciaország kormánya is csatlakozott az erőfeszítésekhez, ám mindez nem hatotta meg Szíria elnökét, a halálos ítélet érvényben maradt. Kivégzése előtt Cohen engedélyt kapott, hogy a damaszkuszi rabbi meglátogassa, és a Vidduj-t, a megbánás imáját elmondja. Egyetlen levelet írhatott, amit Nadianak és a szüleinek címzett.
Nadia soha többé nem ment férjhez. Ehelyett az élére állt annak a mozgalomnak, amelynek célja, hogy Eli Cohen maradványait Izraelbe szállíthassák, és ott tisztességgel eltemethessék. Ezt 49 év alatt sem sikerült elérnie.
Forrás: jspace.com
