Heisler András a vizsgálat eredményeiről elmondta, a szervezet irányítására jellemző, hogy szinte minden döntés az ügyvezető igazgató szintjére csúszott fel. Nincsenek szabályzatok a vállalkozások kiválasztására, nincs versenyeztetési szabályzat, emiatt a külső partnerekkel történő szerződéskötések is esetlegesek. A régóta együttműködő külső partnerek árai nincsenek kontrollálva. Alább a mazsihisz.hu oldalán megjelent interjú részletei olvashatók.
Mennyibe került az átvilágítás a két szervezetnek?
A két szervezet jogi, szervezeti és gazdasági átvilágítása áfával együtt 20,5 millió forintba került. Ez tartalmazza az átvilágítást végző szervezet és a projekt-menedzser felé történő kifizetéseket is. Tisztában vagyok vele, hogy jelentős összeg, de tekintettel arra, hogy a rendszerváltást követő dinamikus fejlődés során még soha nem került sor a szervezet működésének elemzésére, vezető társaimmal együtt úgy gondoltuk, fontos annak végrehajtása.
Mit tudhatunk az elkészült jelentésről?
A jelentés a Mazsihisz, a BZSH és összes intézményeik jogi, szervezeti és gazdasági átvilágítását tartalmazza a 2012. évre és 2013. év első félévére vonatkozóan. A dokumentum maga egy kétszázhetven oldalas tömény szakmai anyag. Megalkotóik különös alapossággal, részletességgel és objektivitással igyekezték rögzíteni a folyamatokat, a felmerülő hiányosságokat és rendellenességeket. Függetlenségük biztosította, hogy a felmerült problémák bekerüljenek az anyagba. Ilyen részletességű átvilágítást kevés szervezet mondhat magáénak, ez már önmagában is érték. Ráadásul – hangsúlyozom – a Síp utcában az elmúlt évtizedekben soha nem történt meg a szervezet működésének tudatos vizsgálata, aminek terheit még sokáig cipelni fogjuk magunkkal.
A jelentésben tömegével vannak olyan szenzitív adatok, melyek nem a nyilvánosságra tartoznak. Rossz tapasztalataink miatt a jelentést ezért nem kértük elektronikus formátumban: az átvilágító cég azt két példányban, papír alapon adta át nekünk, mindenféle titoktartási nyilatkozatok kölcsönös aláírását követően.
Sokan sérelmezik, hogy az anyagot a Mazsihisz vezetősége és a BZSH elöljárósága titkosítani akarja. Ön mindig transzparenciáról szokott nyilatkozni. Nem gondolja, hogy a kettő összeegyeztethetetlen?
Nem gondolom. Minden szervezetnek ugyanis megvannak a saját érdekei és jó esetben céljai. A Mazsihisznél és a BZSH-nál az átvilágítás elindítása során a célok közösek voltak. Meg akartuk ismerni a kevéssé transzparens működésünk alapjait, látni akartuk a hibás működési mechanizmusokat, meg akartuk tudni, hogy léteznek-e a szervezetben működési kockázatok – ha igen, melyek azok, illetve fel akartuk térképezni, található-e olyan működési anomália, mely azonnali intézkedéseket igényel.
Mindhárom kérdéskörre vonatkozóan rendkívül sok és hasznos adatot kaptunk. A Mazsihisz (és a BZSH) érdeke az, hogy a feltárt problémák megoldásra kerüljenek, érdeke az, hogy a jelenleginél hatékonyabb, a közösséget jobban szolgáló, annak érdekvédelmét erősebben biztosító szervezetté váljon, de nem érdeke az, hogy médiaszenzációkat szolgáltasson. Én az átvilágítás dokumentumát egy feladatlistának tekintem, aminek a végrehajtását az adminisztrációnak a lehető legsürgősebben el kell kezdenie. Ezért is tartom fontosnak az ügyvezető igazgatói poszt mielőbbi betöltését.
Kérem, mondjon végre valami konkrétumot is
Rendben, tekintsünk rá először magára a szervezetre. A jelentés szerint nincsenek lebontott hatáskörök, bizonytalanok a felelősségi rendszerek, sőt az egyes szervezeti egységek szintjén sincsenek egységesen elfogadott alapelvek és elvárások, melyek magas szinten szabályoznák és előírnák az elvárt, illetve célul kitűzött magatartási formákat és működtetési feltételeket. A szervezet irányításában ezért jellemző, hogy a megfelelő szabályozottság hiányában szinte minden döntés az ügyvezető igazgató szintjére csúszott fel.
A belső ellenőrzésnek nincsen munkaterve, a vizsgálatok esetlegesek és talán a legnagyobb baj, hogy az egyébként helyes belső ellenőri megállapításokból szinte semmi nem került átültetésre a napi gyakorlatba.
A szervezetek jogi helyzetének újraszabályozása sem megkerülhető. Az új törvényekhez kell igazítani alapszabályainkat, a szervezeti és működési szabályzatokat, a korábbi anomáliák elkerülése végett rendezni kell a választásaink rendszerét – ezt javasolja az anyag.
Nincsenek szabályzatok a vállalkozások kiválasztására, nincs versenyeztetési szabályzat, emiatt a külső partnerekkel történő szerződéskötések is esetlegesek. A régóta együttműködő külső partnerek árai nincsenek kontrollálva, a szerződések időszaki felülvizsgálata nem történik meg. Nincs vagyongazdálkodási terv, a szervezetek a vagyonukat csak használják, de nem gazdálkodnak velük.
Konkrét, a gazdálkodásban eredményt hozó változásokat is tartalmaz az anyag?
Igen, ilyen jellegű megállapításokat is találhatunk benne. Ezt kimondottan szenzitív kategóriának minősítem, ezért a vezetőséggel és a számvizsgáló bizottság tagjaival szeretném megosztani.
Hogyan tovább, Elnök úr?
Mint mondottam, gyorsan kerítenünk kell egy rátermett, kiváló ügyvezetőt – szigorú kritériumrendszer szerint. Az új ügyvezetőnek egyetemi diplomával, nyelvtudással, megfelelő szakmai gyakorlattal és referenciákkal, széles körű felhasználói számítástechnikai ismeretekkel, nemzetközi kapcsolatrendszerrel kell rendelkeznie. Neki kell majd elkészítenie azt a cselekvési tervet, ami talán az első tudatos terve lenne a Síp utcának. Az átvilágítás dokumentuma biztos alapot fog nyújtani ehhez. Ezért az átvilágítást szervezetünk egyik sikertörténetének értékelem.
A teljes interjú itt olvasható.
Forrás: mazsihisz.hu
